Szili még gondolkodik

Szili Katalin szerint az alaptörvény feladata az emberek biztonságérzetének erősítése, így az alkotmányban kell kimondani, hogy az állam előmozdítja a szociális jogok érvényesülését. A független országgyűlési képviselő kapcsolódó módosító javaslatainak bizottsági elutasítása után még gondolkodik rajta, hogy azok befogadása nélkül támogatná-e a kormánypártok alaptörvény-tervezetét.

A politikus, a nemzeti konzultációs testület tagja kedden sajtótájékoztatón kiemelte: a szociális biztonsághoz, a munkához és a lakhatáshoz való jog biztosítására nem elég törekedni, ezt az állam feladataként szükséges meghatározni az alkotmányban. Szólt arról is, hogy egy 21. századi alkotmánynak tartalmaznia kell a harmadik generációs szabadságjogokat, így például az egészséges környezethez fűződő jogot. Kapcsolódó módosító javaslatait ismertetve fontosnak nevezte, hogy a környezeti kár okozóját helyreállításra kötelezzék, illetve hogy az alkotmány biztosítsa: mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon a környezet állapotáról.

Kitért arra, hogy miután a kormánypártok nem támogatták a kétkamarás parlament felállítását, kezdeményezte a társadalmi párbeszéd intézményesítését kormányzati és önkormányzati szinten. Hangsúlyozta azt is, hogy véleménye szerint meg kell őrizni a kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának szakmai önállóságát.

A politikus 21 kapcsolódó módosító javaslatot nyújtott be a Fidesz–KDNP alaptörvény-tervezetéhez, amelyek közül az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége kedden egyet sem támogatott. Arra a kérdésre, ezután hogyan viszonyul az alkotmányjavaslathoz, Szili Katalin úgy válaszolt: neki és az általa elnökölt Szociális Uniónak is el kell gondolkodnia arról, hogy „támogatható-e így ez az alkotmány”.

Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban az a legfontosabb, hogy sikerüljön konszenzust kialakítani annak mikéntjéről, megelőzve, hogy ismét olyan pártpolitikai megosztottság alakuljon ki, mint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt. Hozzátette: a részletekről még korai beszélni, hiszen egyelőre az sem ismert, hogy a kétszáz tagú parlament képviselőit milyen szabályok szerint választják majd meg.

A 2010 októberéig az MSZP frakciójában ülő Szili Katalin ugyancsak újságírói érdeklődésre közölte: nem ismerte a 2006-ban az igazságügyi minisztérium által kidolgozott alkotmánytervezetet, s arról a szocialista képviselőcsoport ülésein sem volt szó. A javaslatot nem kívánta minősíteni, beszélt ugyanakkor arról, hogy az alkotmányozás szükségességét házelnökként már nyolc évvel ezelőtt felvetette, de az ehhez szükséges „politikai konstelláció” akkor hiányzott.

(MTI)