Tovább fejlesztik a hamudetektort

Egy évvel az izlandi vulkán kitörés után, amely hamufelhőjével öt napra megbénította Európa légterét az easyJet diszkont légitársaság bejelentette, hogy továbbfejleszti az AVOID hamudetektor technológiát, egyúttal együttműködésre kérte fel a többi légitársaságot, hogy egy újabb vulkánkitörés esetén közösen elkerülhető legyen a forgalmi fennakadás a légtérben – közölte a cég az MTI-vel.

Ian Davis, az easyJet vezető mérnöke hangsúlyozta, hogy a repülési iparág ma felkészültebb, mint tavaly volt, de tovább kell lépni. Tavaly óta az easyJet beruházott az AVOID technológia fejlesztésébe, a technológia prototípusa elkészült, készen áll a vulkáni hamuban történő tesztelésre. Az EASA-n (Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) keresztül a tanúsítási kérelem előkészítése folyamatban van és kidolgozás alatt áll az a finanszírozási kérelem is, hogy az Európai Bizottság támogassa az AVOID projektet. A rendszert, mely egy hamu észlelésére kifejlesztett időjárási radar, Fred Prata, a Norvég Légkörkutató Intézet (NILU) munkatársa dolgozta ki.

Az AVOID-technológia részeként a repülőgépeket infravörös érzékelőkkel szerelik fel, melyek képeket közvetítenek egyrészt a pilótának, másrészt a légiforgalmi irányító központnak. E képek alapján a pilóták 1500 és 15 000 méter közötti magasságban akár 100 kilométer távolságból is érzékelhetik a hamufelhőket, majd módosíthatják a gép repülési irányát, hogy elkerüljék őket. A berendezést a következő hónapokban a Távol-Keleten és Alaszkában, vulkáni tevékenységek közelében tesztelik. Ez idő alatt várható, hogy a tanúsítási folyamat befejeződik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel, illetve a tárgyalások is folytatódnak az Európai Bizottsággal a fejlesztéshez szükséges anyagi támogatásról – írja az easyJet. A folyamat végén az AVOID rendszer készen áll majd a tömeggyártásra. Az easyJet úgy véli, hogy ha Európa szerte 100 repülőgépet – ezek közül 20 easyJet gépet – ellátnak a hamudetektorral, akkor a kontinensnek teljes lesz a lefedettsége.

Az izlandi Eyjafjöll tűzhányó az Eyjafjallajokull jégmező alatt 1823 óta szunnyadó vulkán 2010-ben lépett ismét működésbe. Március végén még csak turistacsalogató, látványos vörös lávát lövellt ki magából, április 14-én hajnalban azonban egy újabb kitörést követően már 9 ezer méter magasságig hatalmas füstoszlop gomolygott. A széljárás a hamufelhőt kelet felé terelte, és délutánra már elérte Norvégiát. Oslo azonnal lezárta az észak-európai ország légterét, mivel a rendkívül finom szemcséjű vulkáni hamu eltömíti a repülőgépek hajtóműveit, és a vulkáni felhő nagyban rontja a látási viszonyokat, így komolyan veszélyezteti a légiközlekedés biztonságát. Ezt követően egy hónapra gyakorlatilag megbénult Európa légiközlekedése.

Több mint 100 ezer járatot töröltek, több mint 10 millió utas kényszerült útjának megszakítására. A légitársaságok hatalmas bevételektől estek el. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetséghez (IATA) tartozó társaságok legóvatosabb becslései szerint is 1,2 milliárd euró kár érte őket a tűzhányó kitörése miatt. Az egy évvel ezelőtti káosz tanulságai ma is napirenden vannak Brüsszelben.

Az Európai Bizottság közlekedési biztosa, Siim Kallas szerint az elmúlt egy esztendőben jelentősen javítottak egy hasonló krízishelyzet kezelésére alkalmazható módszereken, de azért még akad tennivaló. Ennek keretében a múlt héten több mint 70 légitársaság részvételével kezdett kétnapos gyakorlatot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (OACI). A szervezők szerint a gyakorlaton egy olyan helyzetet szimuláltak, amelyben egy hasonló vulkánkitörés kiterjedt hamufelhőkkel borítja be Európa és az atlanti-óceáni térség északi részét.

(MTI)