1,6 méterrel emelkedhet a tengerszint a század végére

Az utóbbi hat év a legmelegebb időszak volt az arktiszi megfigyelések 1880 óta rögzített történetében, és ez alapján tudósok úgy vélik, hogy a korábban jósoltnál nagyobb mértékben, akár 1,6 méterrel is emelkedhet a tengerszint 2100-ra. Ilyen léptékű változás fenyegetné London és Sanghaj, Banglades és Florida partjait, a csendes-óceáni szigeteket.

MNO
2011. 05. 03. 19:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyolc államot tömörítő Arktiszi Tanács által támogatott, oslói székhelyű Északi-sarkvidéki megfigyelő és értékelő program (AMAP) szerint a világ tengereinek szintje 0,9 és 1,6 méter között emelkedhet az évszázad végére. Ehhez nagymértékben hozzájárul az Északi-sark gleccsereinek és a sarki jégnek az olvadása, valamint a grönlandi jégtakaró fogyatkozása. Az emelkedés jósolt mértékét 1990-es szintekből számították a szakemberek. A felsorolt elemek olvadása 2003 és 2008 közötti megfigyelések szerint több mint 40 százalékban vette ki részét a tengerszint évenkénti 3-3,1 milliméteres emelkedéséből – húzták alá jelentésükben a tudósok.

Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottsága (IPCC) legutóbbi – 2007-es – átfogó jelentésében még azt vetítette előre, hogy a világ tengerei 18 és 59 centiméter közötti léptékben emelkedhetnek 2100-ra. Akkor azonban nem vették számításba egy felgyorsuló sarkvidéki olvadás lehetőségét. „Aggasztó, hogy a legfrissebb eredmények sokkal magasabb tengerszintet jövendölnek, mint amit eddig vártunk” – jegyezte meg Connie Hedegaard, az Európai Bizottság éghajlatváltozás kérdéseiért felelős biztosa.

Az AMAP tanulmányának elkészítésében több száz szakértő vett részt. A szervezet szerint voltak jelei annak, hogy az olvadás felgyorsult. Az összefoglalóból kiderül, hogy a Jeges-tenger nyaranta már 30-40 év múlva – az IPCC által megjelöltnél korábban – teljesen jégmentes lehet. A kutatók szerint bizonyíték van arra, hogy az arktiszi krioszféra – az ott található nagy tömegű hó és jégtakaró – két eleme, azaz a hó és a jég kölcsönhatásba lép az éghajlati rendszerrel, miáltal felgyorsul az olvadás.

Az Arktiszi Tanács – az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia és Izland – külügyminiszterei május 12-én találkoznak Grönlandon. Az Északi-sarkvidéken a világátlagnál kétszer nagyobb az olvadás mértéke. A hőmérséklet 2080-ra 3 és 7 fokkal lehet magasabb ősszel és télen – mutattak rá a szakemberek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.