A magyarországi Élet Menete Alapítvány minden évben elzarándokol Auschwitzba. Az idén mintegy százan, köztük nem zsidó iskolák hallgatói, valamint roma gyerekek is. A résztvevők végigjárták a tábor különböző részeit, a krematóriumot, a vesztőhelyet, az akasztóhelyet, majd az úgynevezett siratófalnál köveket helyeztek el, így emlékezve az áldozatokra.
Magyarországon 1944. április 16-án kezdődött a magyarországi zsidók gettóba zárása. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt mintegy 600 ezer magyarországi zsidót gyilkoltak meg. A vészkorszak idején világszerte mintegy hatmillió üldözöttet öltek meg.
Az auschwitzi 18-as számú magyar barakknál előbb Verő Tamás rabbi mondott beszédet, majd Rogán Antal. A fideszes képviselő – mint az MTI-nek később telefonon beszámolt róla – hangsúlyozta, hogy az auschwitzi, birkenaui tábor az embertelenség megtestesítője, ahol iparszerű megsemmisítések zajlottak. Ezek az események felfoghatatlanok voltak a maguk idejében, és azok idestova három emberöltő után is. Felidézte a vasárnap boldoggá avatott II. János Pál pápa éppen Auschwitzban mondott szavait, amelyek szerint a meggyilkoltak szörnyű sorsa a jelképévé vált annak az eltévelyedésnek, amelybe az ember sodródhat, ha isten elfordul. A holokauszt ebben az értelemben az egész emberiség számára érvényes példázattá vált, mert ebben a történetben világosan kettévált a jó és a gonosz.
Kettős feladatunk van
Rogán Antal szólt arról is, hogy a jelen helyzetben „kettős feladatunk van: fenntartsuk azt az erkölcsi rendet, amelyben ez a népirtás többé nem ismétlődhet meg, hiszen maga a népirtás az érvényes erkölcsi rendnek mond ellent, másrészt emlékeznünk, küzdenünk kell azért, hogy mindez természetesen soha többé ne térhessen vissza”. A polgármester szerint ebben a jövő generációinak különösen nagy a jelentőségük, hiszen most még köztünk vannak a holokausztnak a túlélői, de 10-15 év múlva túlélők már nem lesznek, csupán a mostani nemzedékek adhatják tovább a táborokban történtek borzalmát az utódaiknak.
A megemlékezésen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a magyar történelemnek Mohácsnál nagyobb temetője Auschwitz. Az ártatlanul meggyilkoltak tudása, tehetsége, szorgalma, derűje, alkotásuk piciny és nagy hagyatéka roppant hiányzik az utódok, a társadalom életéből. „Jó volna megfogadni: soha többé Auschwitzot!” Hozzátette, hogy az élet menete a remény nagyszerű zarándoklata. „Mert tudjuk: aki ezt a tábort akár egyszer is látta, az már pontosan megérti az emberi sors lényegét. Ugyanis Auschwitz a pusztítás és a pusztulás szinonimája” – hangsúlyozta Zoltai Gusztáv.
A megemlékezés gyászimával, kaddissal ért véget. A magyar résztvevők ezt követően – csatlakozva az 53 országból érkezettekhez – együtt indultak Birkenauba, azon az útvonalon, amely a második világháborúban a halál menete volt, ami most viszont az élet menete. Az ottani nemzetközi megemlékezésen Hájim Topol színművész, a Hegedűs a háztetőn című amerikai zenés film főszereplője szól az egybegyűltekhez, majd Meir Lau, a jeruzsálemi Jád Vásem Intézet elnöke, Izrael volt országos főrabbija emlékezik meg az áldozatokról.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást
