A médiában szinte állandóan jelen lévő Ahmadinezsád április 22-én minden magyarázat nélkül lemondta az összes nyilvános szereplését, és két kormányülést is bojkottált azóta. Egyes elemzők tudni vélik, hogy az államfő és Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője között két hete feszültté vált a viszony, miután Hamenei megvétózta az Ahmadinezsáddal gyakran szembehelyezkedő, ultrakonzervatív szárnyhoz tartozó Moszlehi lemondását.
Miután Ahmadinezsád két kormányülésen sem jelent meg, egyes tudósítók bojkottról beszéltek, és megindultak a találgatások, melyek szerint az államfő elvesztette a legfőbb vallási vezető támogatását, amit a kormány cáfolt. Hamenei támogatta Ahmadinezsádot az ellenzék által megkérdőjelezett, 2009. évi választások után.
Ahmadinezsád hívei és ellenzői úgy vélik, hogy a közelgő, 2012. márciusi parlamenti választások előtt a titkosszolgálatok feletti ellenőrzés miatti harc állhat a kötélhúzás hátterében. Szombaton a parlament kérte Ahmadinezsádot, ismerje el a legfőbb vezető tekintélyét, fogadja el a döntését, és térjen vissza a munkához, hogy véget vessen „az Irán ellenségeinek kedvező helyzetnek”. Hamenei ajatollahot arra szólították fel, kerülje az országnak kárt okozó konfrontációt. Nem ritkák a perpatvarok az iráni belpolitikában, ahol rendszeresek a veszekedések a parlamentben, és gyakran feszült a viszony Ahmadinezsád és a vezető papság között, de ritka a komoly viszály a hatalom legfelső köreiben.
A választásokat követő tömeges megmozdulások nyomán gyakoribbá váltak az összetűzések az iszlám köztársaságot irányító konzervatív eliten belüli csoportok között. Az elnöknek számos bírálója van, a konzervatívok azzal vádolják, hogy nagyobb hatalmat szeretne magának más állami szervezetek, például a parlament kárára.
(MTI)
origo.hu
Így menekült a lopott dolgokkal, nyitott csomagtartóval - videó
