„Ellenőrizetlenül se víz, se levegő nem kerülhet ki”

Eddig nyolcvanmilliárd forintot fordított az atomerőművi hulladékot befogadó tároló építésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft., és mintegy 39 milliárd forintot tesznek ki a hátralévő munkálatok. Jelenleg két tárolókamra kialakításán dolgoznak, az első hordók már jövőre a föld alatti kamrákba kerülhetnek – mondta Kereki Ferenc ügyvezető az MTI-nek.

A kivitelező Mecsekérc Zrt.-vel 2010 decemberében kötöttek szerződést a Bátaapátiban létesített Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló befogadókamráinak kialakítására. A technológiai épületben, ahol háromezer hordó átmeneti tárolására van engedély, jelenleg csaknem 2600 hordónyi hulladék van, ezért fontos, hogy a jövő év végére elkezdődjön a hordók végleges helyre szállítása. Első lépésben egy kamrát helyeznek üzembe. A terv 17 kamra megépítése – tette hozzá Kereki Ferenc. Ennyi hely elegendő a paksi atomerőmű üzemelése és lebontása során keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére. A küszöbönálló üzemidő-hosszabbítás nem növeli meg jelentősen a hulladékmennyiséget – mondta –, új blokkok építése sem okoz gondot, Bátaapátiban is van lehetőség új kamrák kialakítására.

A földfelszín alatt épülő tárolót eddig mintegy ötvenezer ember látta – közölte Berta József, a Mecsekérc Zrt. bányászati felelős műszaki vezetője. A látogatók számára még bemutató vájvéget is kialakítottak, hogy megmutathassák, miként zajlik a kamrák és aknák kialakítása. „Kemény gránitban dolgozunk. Előbb fúrunk, aztán robbantunk, a kőzetet kiszállítjuk, a felületet dokumentálják a geológusok, majd a lőtt beton réteget fellőjük” – vázolta a munka menetét. Egy robbantással nagyjából 70 köbméternyi gránitot robbantanak ki. Az előírások 100 méteres szakaszon öt liter per perc vízbeáramlást engedélyeznek. Ha ennél jelentősebb a vízbeáramlás, úgy nevezett injektáló csöveken keresztül cementet nyomnak be a repedésekbe, az megszilárdul, és elzárja a víz útját, vázolta a szakember.

Eddig összesen körülbelül 5500 méternyi vágatot fúrtak ki. Két, egyenként 1700 méteres lejtős akna, összekötő, kutatóvágatok és egy úgynevezett kis-, valamint egy nagyhurok készült el. Utóbbiból nyílnak majd a tárolóterek. Kettő építése jelenleg is zajlik. Ezek nagyjából tíz méter szélesek, metszetük közel száz négyzetméter. Az egyes kamra hossza 93 méter, a felső szeletben 48 méternyi készült már el, a talpszeletben 25 méter; a kettes 103 méter hosszú lesz majd, a felsőben 65, az alsóban 45 méternél tartanak. A hordók leszállítása a nyugati, Eszter-aknán történik majd. Itt már elkészült az út, folyik a szükséges szállítóeszközök, gépek beszerzése, illetve közbeszerzés útján keresik azoknak a betonkonténereknek a kivitelezőjét, amelyekbe a hulladékos hordók kerülnek.

A Paksról eddig elszállított közel 2600 hordó egy felszíni, úgynevezett technológia épületben van. László Zoltán sugár- és környezetvédelmi üzemvezető úgy tájékoztatott, hogy 2008 végén érkezett meg a telepre az első szállítmány. Kizárólag szilárd, tömörített kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat fogadtak, elsősorban munka- és védőruhákat. Az eddigi üzemeltetési tapasztalatok jók, üzemzavar, hordósérülés nem történt. Ezekre – mint László Zoltán mondta – fel vannak készülve, inaktív, azaz sugármentes környezetben rendszeresen gyakorolnak. „Az üzemből ellenőrizetlenül se víz, se levegő nem kerülhet ki” – húzta alá az üzemvezető. Hozzátette, hogy ennek ellenére a tároló környezetében rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, összehasonlítják azokat a kiinduló értékekkel, de mindeddig semmilyen hatást nem mutattak ki.

(MTI)