Magyarország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai így az Európai Unió „régi” 15 tagállamának – Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Dánia, Ausztria, Németország – mindegyikében korlátozások nélkül dolgozhatnak ezentúl.
Az Európai Bizottság csütörtökön jelezte: nem számít komolyabb munkaerő-áramlásra a korlátozások feloldását követően. A testület érvelése szerint ennek egyik oka az, hogy azok a munkavállalók, akik az uniós országokban szerettek volna dolgozni, jórészt már megtették ezt. Az eddigi tapasztalatok és a témáról készült tanulmányok továbbá azt mutatják, hogy az esetleges munkaerőmozgás hatása pozitív lesz, azaz segíti a gazdasági növekedést, és csökkenti a jelenlegi munkaerőhiányt egyes ágazatokban.
Több mint kétmillióan vannak
A bizottság adatai szerint a 2004-es egymillióval szemben tavaly 2,3 millió munkavállaló dolgozott a régi 15 EU-tagállamban a nyolc érintett országból. Számuk még mindig elmarad attól a 19 milliótól, akik EU-n kívüli országokból érkezve vállaltak munkát az unióban. A brüsszeli testület előrejelzése szerint a kelet-európai munkavállalók száma 2015-re 3,3 millióra, 2020-ra 3,9 millióra nőhet a régi EU-tagországokban.
A 2007-ben csatlakozott Bulgáriára és Romániára a mostani változások nem vonatkoznak. Az ő esetükben 2013 vége a határidő az utolsó korlátozások feloldására.
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar biztosa a Handelsblatt pénteki számában megjelent cikkében úgy ítélte meg, hogy valamennyi országnak előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából. A biztos korábban úgy nyilatkozott: a május elsejei nyitást követően Németországba további százezer külföldi munkavállaló érkezhet a következő négy évben, ennek nagyjából a fele Lengyelországból várható.
Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) várakozásai szerint a május elseje után érkező új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki. A többség nem telepszik le Ausztriában, hanem ingázni fog a határon át, hogy a magasabb ausztriai kereseteket a lakóhelye szerinti ország ausztriainál alacsonyabb megélhetési költségeivel együtt használhassa ki.
A magyarok lesznek a legtöbben?
Az elemzések szerint Magyarországról érkeznek majd a legtöbben. Ausztrián belül Bécsben, valamint három tartományban – Alsó-Ausztriában, Burgenlandban és Stájerországban – lehet a legtöbb új kelet-közép-európai munkaerőre számítani. Eddig egyedül a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állított ki az AMS, ennek több mint a felét magyar állampolgárok számára, és ugyancsak felét szakács végzettségűeknek. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) folyamatosan frissülő adatbázisában a munkaerő-piaci nyitás hétvégéje előtt Németországban csaknem 400 ezer, Ausztriában pedig több mint húszezer álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók.
Svájc is várja a kelet-európaiakat
Érdekesség, hogy Németország és Ausztria mellett Svájc is megnyitja munkaerőpiacát május elsején az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt. Svájc bár nem tagja az uniónak, számos kétoldalú szerződéssel kapcsolódik az EU-hoz. Ausztria és Németország az a két tagállam, amely a kelet-közép-európai tagállamok 2004-es csatlakozása óta a legtovább, a maximális hét évig fenntartotta a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozást. A többi tagállam az utóbbi években sorra feloldotta a munkavállalás előtt álló akadályokat.
A 2004-ben belépett országok munkavállalóit Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006-ban csatlakozott hozzájuk, míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Luxemburg később döntött erről. Belgium és Dánia 2009. május elsejétől nyitotta meg munkaerőpiacát.
Ez a németek számára is esély
A szabad munkaerő-áramlás május elsejei bevezetéséhez időzített nyilatkozatában Rainer Brüderle gazdasági miniszter úgy vélekedett, hogy a korlátozások megszüntetése esélyt jelent Németország számára. A miniszter úgy vélte, hogy ezzel lehetővé válik az egyes szakmákban a szakképzett munkaerőből fennálló hiány mérséklése, sőt megszüntetése.
A szakszervezetek ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a szabad munkaerő-áramlás egyes területeken a német munkahelyeket veszélyeztetheti, és egyes szakmákban a bérek leszorításához, dömpingbérekhez vezethet. Brüderle gazdasági miniszter kiemelte, hogy Németországnak szüksége van a szakképzett – megfogalmazása szerint minőségi – külföldi munkaerőre. Utalt ugyanakkor arra, hogy a jövőben a hazai munkaerő-potenciált is hatékonyabban kell kihasználni. A miniszter nem tett említést arról, hogy Németország miért tartotta az unió által engedélyezett, lehető leghosszabb ideig érvényben a korlátozásokat.
A külügyminisztérium egy hétvégi állásfoglalásában úgy vélte: talán előnyösebb lett volna azok korábbi megszüntetése.
Úgy tűnik, mindenki örül a létszámstop végének
Üdvözölték a szabad munkaerő-áramlás biztosítását a balti államok, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország számára a különböző gazdasági szervezetek, illetve a munkaadók vezető képviselői. A kölni gazdaságkutató intézet közölte: azzal számol, hogy 2012 végéig a szóban forgó nyolc országból mintegy 800 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, utána viszont a „roham” alábbhagy, és évente mintegy 100-120 ezren kereshetnek munkát a német munkaerőpiacon. Az intézet úgy becsülte, hogy 2020-ig összesen mintegy 1,2 millió új munkavállalóval lehet számolni.
A munkavállalók képviselői ugyanakkor kevésbé lelkesen nyilatkoztak. A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB megismételte azt az aggodalmát, hogy a korlátozások megszüntetése, különösen a kisebb szakképzettséget követelő területeken, a német munkaerőt veszélyeztetheti, és jelentős mértékben hozzájárulhat a bérek leszorításához. A szövetség azzal vádolta a kormányt, hogy nem tette meg az általa szükségesnek vélt intézkedéseket a hazai alkalmazottak védelmére, és felrótta: a Merkel-kormány a legtöbb szakmában továbbra is elutasítja az általános minimálbér bevezetését, noha azzal a most várható feszültségek csökkenthetők lettek volna.
Elhangzottak olyan aggodalmak is, amelyek szerint a szabad munkaerő-áramlás biztosítása a feketemunka, a csempészet, továbbá a pénzmosás növekedését eredményezheti. Mindezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter vasárnap kijelentette: a kormány erősíteni kívánja és rendszeressé akarja tenni az ellenőrzéseket a feketemunka felszámolására és annak megakadályozására, hogy egyes területeken „dömpingbéreket” alkalmazzanak.
Szakértők szerint a német munkaerőpiacon az egészségügy területén orvosok, ápolónők és általánosságban az ápoló személyzet iránt a legnagyobb a kereslet, az ipar területén pedig elsősorban mérnökök és szakmunkások iránt. De hasonlóan nagy a kereslet az építőiparban is.
A britek megszüntették a korlátozásokat
Megszűnt vasárnaptól, a hétévi átmeneti időszak lejártával a kelet-közép-európai EU-munkavállalókkal szemben támasztott néhány – elsősorban adminisztratív, illetve szociális jellegű – brit korlátozás.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely a 2004-es bővítés után a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt.
Az akkori munkáspárti brit kormány azonban előírta, hogy az új keleti tagországokból érkezők jóváhagyásra terjesszék be munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz. Ez mindazonáltal szinte formalitás volt: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadta a hatóság. Emellett az újonnan érkező kelet-európaiaknak legalább egy évet folyamatos, bejelentett munkaviszonyban kellett tölteniük ahhoz, hogy teljes körűen igénybe vehessék a brit szociális ellátórendszer juttatásait, most azonban ez a kikötés is megszűnt a hétévi átmenet lejártával.
Több mint egymillióan érkeztek
Az akkori Labour-kormány a 2004-es EU-bővítés előtt évi 5-13 ezer kelet-európai betelepülővel számolt, ám ez az előzetes brit kormányzati becslés igen alacsonynak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta, köztük mintegy 700 ezer lengyel.
Magyarországról 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését. Ezek az adatok azonban nem azt jelentik, hogy jelenleg is ennyi kelet-európai EU-állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, elemzői becslések szerint ugyanis a brit munkaerőpiacon 2004 óta megfordult keletieknek legalább a fele, de valószínűleg ennél is nagyobb hányada már hazament.
A konzervatívok korlátoztak volna
A tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció mindazonáltal már többször is közölte, hogy a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében – az eddigi gyakorlattal ellentétben – élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével. David Cameron konzervatív párti miniszterelnök nemrégiben kijelentette azt is, hogy ha 2004-ben a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett kelet-közép-európai tagállamokból.
(MTI)
origo.hu
Így menekült a lopott dolgokkal, nyitott csomagtartóval - videó
