Húsz-harminc kisgyerek várta, hogy „tiszteletbeli smasszerré” avassák a sátoraljaújhelyi Börtönmúzeum sátránál. Ehhez nem kellett mást tenni, mint megtanulni és bemutatni, hogyan kell egy cellából a rabot kivezetni, csuklójára a bilincset rákattintani. „Gyorsabban kell csinálni, különben még éhen hal szegény. Ha végeztél, ott veheted át az emléklapot” – mondta az egyik dolgozó. A nagyobbakat a fegyverek kötötték le, kézbe lehetett venni maroklőfegyvert éppúgy, mint sorozatlövő eszközöket. Talán ezért volt üres a Pénzügyőr és Adózástörténeti Múzeum kreatív sarka, igaz, beljebb néhány kislány önfeledten színezgette a vám- és pénzügyőröket ábrázoló papírokat.
Sokan álltak sorba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumánál felállított akadálypályánál; itt egy távirányított tankot kellett végigvezetni rámpák, tereptárgyak között.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a már tőle megszokott játékos feladatokkal készült, az MTI tudósítója azt látta, hogy éppen egy csapat tizenéves lány töltötte ki a PIMaszkodó címfaragó kvízt. „Tulajdonképpen csak benéztünk, de annyi program van itt, hogy már két órája itt vagyunk” – mondta egyikük.
A Magyar Televízió sátránál a Tévémaci integetett és osztogatott apró ajándékokat. Az asztalok mögött Halász Zsuzsa, a Jelfogó műsorvezetője dedikált az érdeklődőknek.
A hangrestaurálás volt a legsikeresebb
A Rádiómúzeum már évek óta résztvevője a Múzeumok Majálisának, Salamon István, a Magyar Rádió munkatársa a kiállított technikai eszközökről mesélt. A fülhallgatókban archív felvételek szólnak, egy paravánon pedig a Magyar Rádió épületének a történetét ismerhetik meg az érdeklődők. A legnagyobb sikere itt a hangrestauráló műhelynek volt, vagy húszan álltak sorba, hogy elkészíthessék saját, személyre szabott lemezüket.
A rádió nemzetközi hírű hangrestauráló csoportjának vezetője, Fényes Péter elmondta, a CD-re eredeti és restaurált hangfelvételek kerülnek, bónuszként pedig rárakják a látogató saját hangját úgy, mintha az 1930-as években szólt volna a rádióban.
A Múzeumok Majálisának első napja azt mutatja, hogy az embereknek van igényük arra, hogy közelebbről megismerjék a közmédiumokat, bepillanthassanak a kulisszatitkokba, találkozzanak a műsorok készítőivel – mondta el az MTI-nek Cserháti Ágnes, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szóvivője, aki kiemelte, hogy a tapasztalatok alapján szeretnék hagyománnyá tenni a közszolgálati médiumok közös szereplését a rendezvényen.
Hozzátette: a közmédiumok közös programjaival legközelebb a Múzeumok Éjszakáján találkozhat a közönség. Akkor a Duna Televízió kap nagyobb hangsúlyt, a tervek szerint egy élő műsor készítését kísérhetik figyelemmel az érdeklődők.
A leglátogatottabb programok közül a szóvivő kiemelte a Magyar Rádió Saját hangja, vigye haza játékát és a Magyar Távirati Iroda kiállítását, amelyen régi hírügynökségi eszközöket tekinthettek meg az érdeklődők. Mint fogalmazott, sokan keresték fel a dedikáló műsorvezetőket, nézték meg az archív fotókat, felvételeket, és nagy érdeklődés kísérte Mikszáth Kálmán A fekete város című művéből készült tévésorozat restaurációs munkálatait is.
(MTI)
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
