A kormány Btk.-módosítási javaslatára 280 képviselő szavazott igennel, 40 nemmel. Az elfogadott indítvány szerint a jövőben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely riadalmat kelthet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban.
Emellett a Btk. kiegészül a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal, amely egyebek mellett rögzíti, hogy aki olyan, a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet szervez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy a közbiztonság, a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, ay vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ugyanígy szankcionálható az is, aki a helyi polgárőrszervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a szervezet a polgárőrségtörvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés a jogszabály sürgős kihirdetésére kérte a köztársasági elnököt.
A javaslat indoklásában az előterjesztő, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt írta: a jogállam nem engedheti meg magának, hogy a közbiztonság fenntartására vonatkozó állami monopóliumot civil szerveződések erre vonatkozó törvényi felhatalmazás hiányában mindenféle állami kontroll nélkül, a hivatalosság látszatát keltve szervezzék. „Elszaporodtak azok a magatartások, amelyek ugyan nem érik el a közösség tagja elleni erőszak tényállásában jelenleg szankcionált erőszak mértékét, azonban az egyes nemzeti, etnikai, faji, vallási csoportok tagjaiban jogos félelmet, riadalmat keltenek, ezzel etnikai feszültséget szítva” – mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az e jelenségekkel szembeni határozott fellépés érdekében szükséges a Btk. módosítása.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a múlt szerdai kormányülés után tartott tájékoztatóján azt mondta, a Btk. szigorítását azzal összefüggésben kezdeményezi a kabinet, hogy egy új bűnözési forma, az „egyenruhás bűnözés” jelent meg Magyarországon. Az „egyenruhás bűnözés” jellemzője – folytatta –, hogy egyenruhát jogosulatlanul viselő vagy különböző hatóságok egyenruháihoz hasonló öltözetet viselő emberek csoportosan követik el azt. „Akik ilyen egyenruhában járkálnak, akik úgy tesznek, mintha joguk lenne bármilyen intézkedésre, joguk lenne bármilyen módon fellépni másokkal szemben, (...) egészen egyszerűen bűnözők, rendbontók”, és Magyarországon egy új bűnözési formát jelenítenek meg – mondta a szóvivő, hozzáfűzve, a kormány nem hagyja, hogy ez a bűnözési forma elharapóddzon.
Több katonánk mehet Afganisztánba
Emelkedhet az Afganisztánban szolgálatot ellátó magyar katonák létszáma, és egyes csoportok mandátumát is meghosszabbították, miután az Országgyűlés elfogadta az erről szóló beszámolót és határozati javaslatot. A határozati javaslat szerint 12 fővel emelik a létszámot, és 1-1 évvel növelik a Különleges Műveleti Csoport, valamint a Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport, illetve fél évvel a Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) mandátumát.
Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta, hogy nagy jelentőségű feladatok várnak a magyarokra, és Magyarország közvetlen érdeke is, hogy megoldják a menekült-, és a kábítószerkérdést Afganisztánban. A jobbikos Gyöngyösi Márton a vitában azt mondta, szerinte nem helyes eljárás, hogy ehhez pénzt is adnak, meg kell vizsgálni, hogy nemzeti érdek szempontjából a szerepvállalás sikeres-e. Hende úgy válaszolt, hogy a NATO hazánk biztonságának legfőbb garanciája, elsődleges magyar nemzeti érdek, hogy a szövetség sikeres legyen Afganisztánban is. Az országgyűlés a javaslatot 275 igen, 49 nem és tartózkodás nélkül fogadta el.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást
