A hazai jobboldali blogok visszatérő eleme ennek az állítólagos német „önfeladásnak” az ostorozása. De mi tagadás, német barátokkal és kollégákkal beszélgetve olykor magam is tapasztaltam olyan fokú történelmi önmarcangolást, amelyet akkor túlzásnak éreztem.
Ám érdemes feltenni a kérdést, hova is jutott Németország azzal, hogy minden valódi és potenciális áldozattól bocsánatot kért a múlt bűneiért, s történelmi múltja helyett jelenére, polgárai szorgalmas munkájára és toleranciájára kezdett büszke lenni? Már 1989 előtt Európa vezető gazdasági hatalmává nőtte ki magát, békésen megoldotta az újraegyesülést, mára a világpolitika megkerülhetetlen főszereplőjévé vált, és konfliktusokat mérséklő, higgadt szerepét világszerte tisztelik.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszava, 2011. május 11.)
Itt vannak az ötös lottó legfrissebb nyerőszámai