A megoldás ugyanakkor nem lehet ellentétes az alkotmánnyal, amely szerint Koszovó Szerbia szerves része – tette hozzá. Véleménye szerint a kompromisszum nemcsak Belgrád és Pristina, de Európa érdeke is, amely megosztott Koszovó ügyében. Az egykori szerbiai tartomány 2008 februárjában nyilvánította ki függetlenségét, az új államot eddig 75 ország ismerte el, köztük az EU 27 tagállamából 22. Belgrád ádázul ellenzi Koszovó egyoldalú függetlenségi nyilatkozatát, és továbbra is sajátjának tekinti a déli tartományt. A szerb hatóságok régóta azt hangoztatják, hogy Szerbia uniós integrációs folyamata és kapcsolata Pristinához nem függ össze. Bozsidar Djelics ugyanakkor most nyíltan arról beszélt, hogy a két ügyet nem lehet egymástól külön kezelni.
Az európai országok már többször is jelezték, nem hajlandóak az EU-ba befogadni egy olyan államot, amely olyan nézeteltéréseket hozna magával, mint ami Belgrád és Pristina között van. Szerbia és Koszovó idén márciusban kezdett párbeszédet az EU égisze alatt, számos olyan gyakorlati kérdésről, mint a távközlés, a légi közlekedés, a kereskedelem, valamint arról, hogy a koszovóiak hozzáférjenek a népesség-nyilvántartási adataikhoz.
A Koszovóval folytatott tárgyalások szerb küldöttségvezetője, Boriszlav Stefanovics a közelmúltban jelezte: Belgrád kész felvetni Koszovó megosztásának kérdését is. Ez nyilván Koszovó északi részére vonatkozna, itt ugyanis jelentős szerb lakosság él, s ők a terület Szerbiához történő csatolását szeretnék. Egy ilyen forgatókönyv azonban felnyitná Pandora szelencéjét, hiszen a térségben mások is előállhatnának hasonló követelésekkel. Mindenekelőtt a boszniai szerbek, hiszen a Bosznia-Hercegovina egyik alkotóelemét jelentő szerb köztársaság lakosságának nagyon nagy többsége támogatná területük Szerbiához csatolását. Szerbia arra számít, hogy megszerzi az uniós tagjelölti státust, és az év végéig megkezdődnek a tárgyalások a csatlakozásról.
(MTI)
origo.hu
Újabb elképesztő részletek derültek ki az alsónemesapáti horrorbalesetről
