Szomorú, hogy az utóbbi években csak rossz híreket hallhatunk, olvashatunk a mézzel és méhekkel kapcsolatban. Igaz, hogy csak annak a hírnek van értéke a média világában, ami eltér a nap mind nap megszokottól, nem természetes és nem normális dolog, azonban éppen a méhek biológiai szerepére – a kultúrnövények évenkénti beporzására – érvényes az a tudományos vélekedés, hogy ennek a hiánya, netán a megszűnése esetén bizony „annyi” a világ élelmiszerkészletének. Ha nem lesz több méh, szórhatunk szecskázott műanyag hulladékot a tehén elé, és bepanírozhatjuk az újságpapírt vasárnapi ebédre. Érzékeny jószág a házi(asított) méh: a környezetben megjelenő vegyszerek, biokémiai anyagok könnyen megbetegítik, megzavarják az immunrendszerét, népes családokat, rovartársadalmat alkotó lények lévén gyorsan terjed közöttük a járvány. Az antibiotikumok megjelenése az élelmiszer- és takarmánynövényekben egy ideje már baljós tünetekkel jelzi a veszélyt a biológusoknak és a méhészeknek.
(Magyar Nemzet, 2011. május 11.)
Bayer Zsolt: Erről van szó!