„Minden három-hat hónapban érdemes rejtekhelyet változtatni”

Oszama bin Laden azért vesztette életét, mert elfeledkezett a rejtőzködés legfontosabb szabályáról, és nem változtatta folyamatosan a búvóhelyét – vélik hírszerzési szakértők.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/781948" target="_blank"><strong>• Nem ismerhetjük meg az Oszamáról készült felvételeket</strong></a>

MNO
2011. 05. 05. 6:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet alapítója az amerikai hírszerzés tudomása szerint legalább az elmúlt hat évben abban a „szuperbiztonságos” abbotábádi villában húzta meg magát, ahol hétfő hajnalban az amerikai kommandósok végeztek vele. „A rejtőzködő élet egyik legfontosabb szabálya a folyamatos költözködés. Ezt kezdetben Bin Ladennek is tiszteletben kellett tartania, ám amint biztonságban érezte magát, nem változtatott többé lakóhelyet” – mondta el az AFP francia hírügynökségnek Alain Rodier, a francia hírszerzés egykori magas rangú tisztségviselője. „Hat év ugyanabban a városban… Én a helyében már nagyon aggódtam volna” – fűzte hozzá a szakértő.

Egy másik, a neve elhallgatását kérő hírszerzési szakember szerint viszont az sem jó, ha túl gyakran költözik az ember, amikor szökésben van, mert üldözőinek ez is feltűnhet. „Ideális esetben feltűnés nélkül, minden három-hat hónapban érdemes rejtekhelyet változtatni” – állítja a francia hírszerzés egykori dolgozója. A 25 millió dolláros nyomravezetői díjon túl az afganisztáni–pakisztáni határvidék törzsi területein egyre gyakoribbá váló amerikai robotrepülőgép-támadások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Bin Laden nem kísérelt meg továbbállni – vélik a szakértők. „Egyébként sem volt nagyon hová mennie” – tette hozzá egyikük. „Elképesztő, hogy mi mindent tud megmutatni egy robotrepülő, mégpedig valós időben. Bin Laden már nagyon rég megértette, hogy a törzsi területeken nem lenne biztonságban” – magyarázta.

Mindkét hírszerzési szakember úgy véli, a terroristavezér valamiféle támogatást és védelmet élvezett Abbotábádban, különben nem kényelmesedett volna el ennyire. „Ez azt bizonyítja, hogy a pakisztáni biztonsági erőknek legalább egy része védte őt” – mondta Rodier. „Persze nem szabad általánosítani, a pakisztáni biztonsági apparátus rendkívül összetett, klánokból és alklánokból áll, és sok nyugalmazott tiszt gyakorol továbbra is befolyást. De bizonyosan voltak olyan elemek a szervezeten belül, akik biztosították védelmét” – fejtette ki Alain Chouet, aki szintén a hírszerzésben dolgozott korábban. „Az alku valahogy így nézhetett ki: mi eltereljük a kíváncsiskodókat, te pedig próbálsz minél kevésbé feltűnő lenni” – folytatta Chouet. „Ez azt is megmagyarázza, miért csak ketten-hárman őrizték az épületet, nem pedig tizenöt testőr.”

Szemtanúk egykori beszámolói szerint „Oszama sejket” mindig több tucat fegyveres férfi vette körül 2001. szeptember 11-e előtt. „Ez rámutat arra, hogy az évek során a védelmezői és támogatói hálózata megfogyatkozott. Végül már utolsó hívei őrizték a biztonságát” – vonta le a következtetést egy név nélkül nyilatkozó szakértő.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.