Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke az eseményen kiemelte: rendkívül nagy szükség van arra, hogy a kormánnyal párhuzamosan civil szervezetek is segítsék a két ország kapcsolatainak fejlődését.
Az a legfontosabb cél, hogy tudatosítsák: az Oroszországról a magyarokban élő kép komoly korrekcióra szorul – mondta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Emellett el kell érni – tette hozzá –, hogy Oroszországban is „minél igazabb kép” alakuljon ki a magyarokról.
Alekszandr Tolkacs budapesti orosz nagykövet szerint a két ország kapcsolata nem alakult mindig könnyen. Ez a társaság azonban véleménye szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyarok jól tájékozottak legyenek Oroszországról.
Az oroszok élénken érdeklődnek a magyar kultúra iránt
A diplomata üdvözölte, hogy Tolsztoj nevét viseli az egyesület, mert ő – mint mondta – az orosz és a világirodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, aki az egyszerű orosz emberek gondolatait írta le. Az orosz értelmiségi körökben igen nagy az érdeklődés a magyar kultúra iránt, nagyon nyitottak az együttműködésre – közölte Jurij Poljakov, az Orosz–Magyar Baráti Társaság elnöke.
Jurij Poljakov egy Moszkvához közeli kolostor képét adta át Lezsák Sándornak, mint megjegyezte, ebben a kolostorban több 19. századi magyar nemest temettek el. Az eseményen részt vett Erdő Péter bíboros és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, akik aláírták az alapító nyilatkozatot. Mint az ülésen ismertették, korábban Béres József, a Béres-csepp feltalálója, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó és Sára Sándor filmrendező is ellátták kézjegyükkel az okiratot, de az ülésre nem tudtak eljönni. Az alapító tagok a nyilatkozat aláírása után zárt ülésen abban állapodtak meg, hogy a társaság elnöki tisztét Szűcs Olga főiskolai tanár tölti be.
Az esemény elején Tompos Kátya színművész Tolsztoj Bál után című elbeszéléséből olvasott fel részleteket. A társaság alapító nyilatkozatában azt írták: „Oroszország a közös történelmi együttélés folyamán mindig kiemelkedő partner volt Magyarország számára”, az ország jelenleg is a világpolitika, a világgazdaság és a kultúra meghatározó tényezője és „történelmi távlatokban az is marad”.
A magyar gazdaság nem nélkülözheti az orosz energiaimportot, a magyar jelenlét az orosz piacon pedig a gazdaság egyik kitörési pontja lehet – hangsúlyozták. A nyilatkozat szerint a társaság célja, hogy hozzájáruljon a magyar–orosz politikai, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez, erősítse a két ország civil társadalmi kapcsolatait, fórumot adjon a „közös kulturális és keresztény értékekből fakadó együttgondolkodásra”, reális képet alakítson ki Oroszországról a magyar közvéleményben és népszerűsítse Magyarországot Oroszországban.
(MTI)
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
