Oszkó: 2009-ben az ország a szakadék szélén táncolt + Képriport + Videó

Oszkó Péter szerint egy olyan kormány volt, amely még az Orbán-kabinetnél is rosszabb helyzetben vette át az országot, mégpedig a Bajnai-kormány. A korábbi pénzügyminiszter elmondta, a GDP-arányos magyar államadósság növekedésének üteme 2006 után csökkenő pályára állt, s jelenleg az Európai Unió átlagán áll, és alacsonyabb az eurózóna átlagánál.

Tekintse meg a hírTV felvételét!

A volt pénzügyminiszter az államadósság növekedését vizsgáló albizottsága meghallgatásán azt mondta, szerinte 2009-ben az ország a szakadék szélén táncolt, ezért kellett olyan azonnali intézkedéseket hozni, mint például a 13. havi nyugdíj megszüntetése, illetve a nyugdíjkorhatár emelése.

Oszkó a saját eredményei között említette, hogy 2009 nyarától sikerült újra a pénzpiacokról finanszírozni a magyar költségvetési hiányt. Hangsúlyozta: feltett szándékuk volt a pénzpiacoknak is megmutatni, hogy 2010-ben nem választási költségvetést szavaztak meg, és szerinte ezt sikerült is teljesíteni.

„Azt érdemes tudomásul venni, hogy a 2010-es költségvetés egy globális vihar közepén készült. És mondom, e tekintetben nem magam – mert én magamat meg tudom védeni –, hanem az akkor dolgozó munkatársakat kívánom megvédeni. Én azt gondolom, hogy egy globális vihar közepén egy olyan házat építettek fel, aminek lehet, hogy betört három ablaka, de közben az összes szomszédos ház összedőlt” – fogalmazott Oszkó.

A 2010. évi államháztartási gazdálkodást azzal adta át utódjának a Bajnai-kormány, hogy a kockázat a GDP 0,6 százaléka, s végül az új kormány egyszázalékos, megközelítően 260 milliárd forintos bevételnövelési intézkedést hajtott végre – jelentette ki a volt pénzügyminiszter.

Oszkó Péter elmondta: hosszabb távon a mindenkori költségvetés strukturális egyenlege a meghatározó. Hozzátette azt is, hogy durva egyszerűsítéssel élve érvényes az az összefüggés, hogy a gazdasági növekedés, az államadósság-csökkentés és a politikai népszerűség megtartásának hármasából csak kettő működhet, ezek közül az egyik általában a politikai népszerűség megtartása.

Kérdésre válaszolva jelezte: a 2006. évi költségvetést kritikusabbnak ítéli meg, mint a válság idején készült 2009. évit.

Egy másik képviselői kérdésre, amely szerint 2010-ben az önkormányzatoktól 120 milliárd forintos forráselvonás történt, s ez okozta a tervezettnél nagyobb önkormányzati hiányt, Oszkó Péter elmondta: a forráskivonás összege 70-80 milliárdra tehető, de az önkormányzati eladósodás részben a 2006 óta kibocsátott önkormányzati kötvények kamatának fizetésével és tőketörlesztésének megkezdésével függ össze.

(Hír TV, MTI)