A közös nyilatkozatban mindkét fél hangsúlyozta érdekeltségét a Türkmenisztán–Afganisztán–Pakisztán–India gázvezeték, valamint egy Tádzsikisztánból Afganisztánba és Pakisztánba irányuló áramszállító rendszer megépítésében, s a dokumentum hangsúlyozza, hogy Pakisztán támogatja Oroszország részvételét e projektekben. A találkozón aláírták a két ország mezőgazdasági minisztériumai közötti együttműködést rögzítő, valamint a két energetikai minisztérium közötti memorandumot is. A négyszemközti megbeszélést és a dokumentumok aláírását követően az államfők a két fél küldöttségeinek bevonásával folytatták a tárgyalást.
Orosz források előzetes közlése szerint Moszkva különösen érdekelt a Pakisztánnal való együttműködésben a kábítószerek, a nemzetközi terrorizmus és a nemzetközi bűnözés elleni harcban való együttműködésben. Az úgynevezett TAPI vezetékről, amely Türkmenisztánból Afganisztánon át Pakisztánba és Indiába szállítana földgázt, tavaly ősszel esett szó a nyilvánosság előtt egy orosz–türkmén csúcson. Igor Szecsin orosz miniszterelnök-helyettes akkor közölte, hogy ebben a Gazprom is szerepet vállalhat építőként, tervezőként vagy társként, ezt azonban Türkmenisztán azonnal felháborodottan cáfolta. Türkmenisztán Közép-Ázsia legnagyobb gázkitermelője, és gáztartalékok tekintetében egyes források szerint a 4. helyen áll a világon. A következő 20 évben a jelenlegi évi 75 milliárd köbméteres kitermelését meg szándékozik háromszorozni.
Korábban Oroszország a teljes kitermelés több mint kétharmadát vette át. 2009 tavaszán a Gazprom azonban 95 százalékkal csökkentette átvételét az európai kereslet csökkenésére hivatkozva, mire a közép-ázsiai köztársaság felgyorsította a gázexportja diverzifikálását célzó törekvéseit, és az év végén üzembe helyezett egy Kazahsztánon és Üzbegisztánon át Kínába menő vezetéket, amelynek kapacitását évi 60 milliárd köbméterre akarják bővíteni. Irán is azonnal évi 20 milliárd köbméterre növelte átvételét. Ezek után jelent meg tavaly ősszel a hír, hogy keretszerződés született az Afganisztánon és Pakisztánon át Indiába menő vezeték építéséről.
Megfigyelők szerint Oroszország szeretné megőrizni befolyását a térségben, és ebben bizonyos mértékig az érintett országok is érdekeltek, amennyiben Afganisztán és Pakisztán is szívesen látna Moszkva szerepvállalásában a kínai befolyást ellensúlyozó pólust. Másfelől a térség minden országa aggódik, hogy milyen helyzet alakul majd ki, amikor a nemzetközi erők kivonulnak Afganisztánból.
(MTI)
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
