A rekonstrukciós munkák során a tetőtől az udvari komplexumokig a teljes kastélyépületet felújítják. A rekonstrukció előtti régészeti feltárások már befejeződtek, a munkák a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után várhatóan augusztusban kezdődnek el – közölte Szijártó József polgármester az MTI-vel. Vándor László régész, a feltárás vezetője a kutatás egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy megtalálták az eddig csak írásos forrásokban emlegetett késő Árpád-kori vár nyomait. A környező mocsarak miatt cölöpökre épült favár a 13. századi belháborúkban elpusztult, de a most talált régészeti leletek, a kerítőfal és az íves cölöpfalnyomok egyértelműen bizonyítják a létezését. Sikerült meghatározni a helyét is; a favár a mai várudvar közepétől kicsit északabbra helyezkedett el.
Vándor László beszámolt arról is, hogy a nyugati kapu előtt olyan védőbástyát találtak, amelynek a létezéséről mindeddig senki sem tudott. Az olaszbástyát a 16. században építették a várhoz. Hozzáfűzte: a kutatási területet leszűkítette, hogy fél évszázaddal ezelőtt, az alapok megerősítésekor egy „betonkoszorúba fogták” az épületet. Az eredeti falak melletti terület nagy része elpusztult, ezért csak a belső területeken és a falakon kívül lehetett kutatásokat végezni.
Az 1960-as években, a romos kastély helyreállításakor kisebb régészeti és falkutatást is végeztek Egerváron, de az akkori körülmények között a munkák „rohamléptekben”, kötött határidőkkel zajlottak, ezért a kutatásokat nem tudták lezárni. Az egervári vár első írásos említése 1288-ból származik, a régészeti leletek szerint ennek a favárnak a nyomait találták meg idén. Az 1300-as évektől sokáig várhelyként említik, majd ezen a helyen 1476-ban, Mátyás király engedélyével Egervári László építtetett téglavárat, ahol egy könyvtárat is berendeztetett.
A 16. század óta így néz ki
A várkastély a mostani formáját 1569-ben nyerte el, ekkor Nádasdy Kristóf építtette újjá reneszánsz stílusban, olaszbástyákkal, négy szárnyból álló, zárt, négyzetes udvarral. Az építmény a 18. század végéig végvárként szerepelt, a 17. század végétől a 19. század közepéig a Széchenyiek birtokában volt. A második szintet a barokk időkben emelték az épületre, s ekkor kapta meg a toronysisakokat is.
Az utolsó tulajdonosa a 19. század közepétől egészen 1945-ig a Solymosy család volt. A 19. században a mocsarak lecsapolása után a falak megrogytak, ezért támpilléreket építettek. Ekkor már nem lakták a várat, főként gazdasági célra használták, az 1960-as évek után pedig turistaszállóként funkcionált.
A Nádasdy–Széchenyi-várkastély rekonstrukciós munkálatai várhatóan a jövő év második felében, a nyár végén fejeződnek be Egerváron. Az 590 millió forintot megahaladó felújítási költségek 83 százalékát uniós forrásból finanszírozzák. A kastélyban interaktív múzeumi bemutatótermeket alakítanak ki, a látogatók a legmodernebb tárlatvezető eszközök segítségével ismerkedhetnek meg a különböző korok tárgyi emlékeivel. A gyerekek a számukra berendezett játszóházakban az interaktív élmények mellett a korhű játékokat is kipróbálhatják.
(MTI)
origo.hu
A nemzet lánya a történész szemével
