Korábban úgy vélekedett a tudomány, hogy a modern ember táplálékválasztása rugalmasabb volt, mint közvetlen szomszédjáé, a neandervölgyié. Míg a homo sapiens a vadászat mellett bölcsen más táplálékforrásokat is kiaknázott, úgy hírlett, a „primitív” neandervölgyi szinte kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztott. A németországi Senckenberg kutatóintézet szakemberei azonban arra az eredményre jutottak, hogy a neandervölgyi étrendje jóval változatosabb volt, mint eddig hitték, és bőségesen tartalmazott növényi táplálékot is – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
Táplálékválasztásuk, ahogy a homo sapiensé is, regionálisan különbözött – a Földközi-tenger vidékén mást fogyasztottak, mint az északi vidékeken. Azt ették tehát, amit élőhelyük nyújtott. Erre utaló jelek már régóta akadtak. Az izraeli Amud és Kebara neandervölgyi-lelőhelyeken például pisztácia, makk és zöldségnövények megkövült maradványai kerültek elő. A franciaországi La Quinában fellelt kőszerszámok pedig növények feldolgozására engedtek következtetni. A nemrégiben az észak-iraki Shanidar 3 nevű lelet fogkövében kimutatott növényi mikrofosszíliák, valamint a fogzománc árulkodó kopásnyomai is a neandervölgyi rugalmas táplálkozására utalnak.
A német kutatók a Senckenberg kutatóintézet által kifejlesztett Occlusal Fingerprint Analysis (rágófelületi „ujjlenyomat-elemzés”) módszerrel jutottak további információk birtokába. Összesen 73 felső állkapcsi őrlőfog rágófelületét elemezték ki a legapróbb részletekig. Eredményeiket a PLoS ONE című folyóiratban tették közzé. A különböző régiókból származó neandervölgyi- és homo sapiens-leleteken kívül főként húsevő, illetve vegyes étrendű természeti népek – például inuitok, tűzföldiek, ausztrál bennszülöttek – őrlőit is bevonták a vizsgálatba.
A lelőhely és a lelet kora szerint a rágófelület kopása jelentős eltérést mutatott. Az ökológiailag hasonló területekről származó minták pedig hasonlítottak. Hogy miért terjedt el a neandervölgyiről a húsevő sztereotípia, valószínűleg a kövületek félreértelmezéséből ered. Csontok ugyanis inkább fosszilizálódnak, mint a növények, tehát leginkább a kőkori vadászzsákmányok megkövült maradványait elemezték. Ezenkívül a korábbi vizsgálatok elsősorban hűvösebb éghajlatról és/vagy északi területekről származó mintákon alapultak, ahol a táplálékkínálat leginkább húsból állt.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor a szerdai EP-vitáról: Lesz egy kis lökdösődés, csihi-puhi, ahogy az már csak lenni szokott - videó
