A magyar tárcavezető elmondta, egyetértettek abban, hogy demokratikus, békés és rendezett átmenet során a líbiai népnek kell döntenie saját jövőjéről, de úgy, hogy e folyamatban a nemzetközi közösségre is bizton számíthasson. Ebben a folyamatban a NATO várhatóan nem kap majd vezető szerepet – emelte ki Hende Csaba –, az átalakulás segítésében elsősorban az ENSZ, az Európai Unió és az Afrikai Unió szerepvállalása valószínűsíthető.
Megállapították azt is: három feltétel kell a Moammer el-Kadhafi távozása utáni időkre vonatkozó szövetségi segítséghez: szilárd jogi alap (több résztvevő szerint új ENSZ BT-határozat), világosan megfogalmazott igény arra, hogy mit várnak a NATO-tól, valamint regionális támogatás. Hende Csaba megerősítette: a szövetség eltökélt abban, hogy a szükséges ideig folytatja a líbiai nép megmentését szolgáló hadműveletet. Úgy vélte, ez egyértelmű üzenet Kadhafi rezsimjének. Nincs jövője egy olyan vezetésnek, amely szisztematikusan támadja saját lakosságát. Ez a rezsim elvesztette teljes legitimitását, távoznia kell – hangoztatta a miniszter. Beszámolt arról is, hogy a találkozón megállapították: a rezsim jelentősen meggyengült, de még vannak számottevő képességei.
Hende Csaba azt is elmondta: továbbra sem merült fel olyan igény, hogy Magyarország részt vegyen a katonai feladatok végrehajtásában, és a kormány egyelőre nem is ajánlott fel erőket. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a pápai nehéz-légiszállító ezred C–17-es repülőgépei magyar felségjelzés alatt repülnek, a légtérellenőrzést végző AWACS-gépeken magyar tiszt is teljesít szolgálatot, és a szövetségesek szükség esetén használhatják a magyarországi légi bázisokat is.
Emellett a líbiai műveletekben érintett különböző NATO-parancsnokságokon úgynevezett törzsbeosztásokban dolgozó magyar katonák továbbra is teljesítik szolgálatukat, és részt vesznek a művelettervezési feladatokban – fejtette ki. Hende hozzátette: továbbra is tervezi Magyarország, hogy amint megindul az Európai Unió humanitárius művelete, ahhoz katonai egészségügyi csoportot ajánl majd fel.
A miniszter a találkozón tájékoztatta kollégáit arról is, hogy a kormány pozitívan válaszolt az Egyesült Államok kérésére, és Líbiában a jövőben a magyar nagykövetség látja el az amerikai diplomáciai és konzuli érdekek képviseletét. Ugyancsak a tripoli magyar nagykövetség képviseli az EU-t, valamint külön Kanadát és más országokat – emlékeztetett.
A katonai, politikai és gazdasági nyomás megfelelő kombinációja kell
A NATO eltökélt abban, hogy amíg szükséges, folytatja líbiai célpontok elleni támadásait a helyi lakosság védelmében – áll az atlanti szövetség védelmi minisztereinek közleményében. A szövetség 28 tagországának, valamint a NATO-n kívüli hozzájáruló országok találkozóján megállapították, hogy az eredeti ENSZ-felhatalmazás alapján szükség van 90 nappal meghosszabbítani az eredetileg június végéig tervezett küldetést.
Mint Anders Fogh Rasmussen a tanácskozás szünetében a sajtót tájékoztatva elmondta, a NATO bizonyos abban, hogy az idő Moammer el-Kadhafi líbiai vezető ellen dolgozik.
Közös nyilatkozatukban a miniszterek megerősítették, hogy a rezsim elvesztette teljes legitimitását, távoznia kell. A cél továbbra is az, hogy a vezetéshez hű erők állítsák le a polgári személyek elleni támadásokat, ellenőrizhető módon vonuljanak vissza a támaszpontokra, és biztosítanak azonnali, akadálytalan humanitárius hozzáférést.
A miniszterek szerint a „katonai, politikai és gazdasági nyomás megfelelő kombinációját” kell alkalmazni Kadhafiék ellen. Ennek érdekében a szövetség szorosan együttműködik más nemzetközi szervezetekkel is. A közös nyilatkozat megállapította, hogy a művelet továbbra is jelentős támogatást élvez a térségben is.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján jelenleg a NATO hadereje gondoskodik arról, hogy tengeri úton ne jusson el fegyverszállítmány Kadhafi rezsimjéhez, valamint hogy betartsák a líbiai légtérben a repülési tilalmat. Emellett a NATO rendszeresen légicsapásokat mér a líbiai polgári lakosságot támadó, illetve fenyegető katonai erőkre. Szerdán kiadott friss mérleg szerint a március vége óta tartó műveletben a NATO-gépek már több mint tízezer repülést hajtottak végre, ebből közel 3900 csapásmérő volt.
Leszögezte, hogy a szövetség jelentős haladást ért el, és csapásaival sok életet mentett meg. A miniszterek azt is kiemelték, hogy a támadásokat a civil veszteségek elkerülését célzó legnagyobb óvatossággal hajtják végre.
A tanácskozásról kiadott dokumentum nem szól konkrétan Rasmussennek arról a javaslatáról, hogy a katonai bevetésekbe vonják be a NATO más tagországait is. A miniszterek csak azt vállalták, hogy biztosítják „a szükséges eszközöket és a megbízatásunkon belüli lehető legnagyobb rugalmasságot”. Üdvözölték „az erőfeszítéseinkhez való további hozzájárulást”.
A NATO-tagországok védelmi miniszterei hangoztatták, hogy a népnek kell döntenie saját jövőjéről egy szuverén, független, egységes Líbia keretei között.
(MTI)
origo.hu
Így sértegeti az Origo újságíróját és menekül a kérdések elől Magyar Péter - videó
