A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az első negyedéves adatok ismeretében és a pozitív trendfordulók megindulása alapján a konvergenciaprogramban felvázolt növekedési pálya reálisnak és elérhetőnek tűnik.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője közölte, hogy lassuló mértékben, de tovább javult a külkereskedelmi többlet áprilisban. A többlet 479 millió eurót ért el az egy évvel ezelőtti 455,5 millióhoz képest, míg az első négyhavi többlet 2,55 milliárd euróra nőtt a 2010-es 1,91 milliárdhoz képest. Az export 13,2 százalékkal, míg az import 13,9 százalékkal nőtt, ami jelentős lassulás a korábbi hónapok dinamikájához képest, azonban nem meglepő a magas bázisok és a külső konjunktúra lassulása miatt.
A szakértő szerint egyelőre még nem lehet megítélni, hogy a külső konjunktúra lassulása átmeneti vagy tartós, azonban a hazai bővülő kapacitások nagymértékben ellensúlyozhatják az előbbi negatív hatásait. A jelentős méretű beruházások ugyanakkor az import értékét is növelik. Ezek hatására a következő hónapokban a külkereskedelmi többlet további növekedésére számítanak, azonban ennek mértéke elmarad az első negyedévben megfigyelt javulástól. 2011-ben a külkereskedelmi aktívum elértheti a 6,5 milliárd eurót, 2012-ben pedig a 6,9 milliárd euróra nőhet – fejtette ki.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a külkereskedelmi többlet csökkenése elsősorban a német külkereskedelmi számok romlására vezethető vissza. Úgy vélte „a vészharangot kongatni még korai lenne”, hiszen várható volt, hogy csökkenni fog a bővülés.
Suppan Gergely szerint a GDP összetevői nem tartalmaznak különösebb meglepetéseket előzetes várakozásaikhoz képest, a háztartások fogyasztása enyhén gyengébb volt, míg a mezőgazdaság kibocsátása és a készletfelhalmozás enyhén magasabb. Azon a képen azonban nem változtat, hogy a hazai gazdaságot szinte kizárólag az export és az exportra termelő feldolgozóipar húzza, míg az építőipar kibocsátása továbbra is meredeken zuhan.
A közölt adatok nem változtatnak várakozásaikon, idén továbbra is 3 százalékos GDP-növekedésre számít a TakarékBank, nagyrészt bázishatások, a növekedő feldolgozóipari kapacitások, illetve a második félévtől lassan élénkülő belső kereslet hatására. A növekedés a következő negyedévekben rendre 2,8, 3, illetve 3,8 százalék lehet.
Árokszállási Zoltán is kiemelte a háztartások gyenge fogyasztását, szerinte egyelőre még nem látható az adócsökkentés kedvező hatása a költekezési kedvre. Mint mondta, elképzelhető, hogy a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése pozitív lökést adhat a fogyasztásnak. Az elemző szerint az első negyedéves GDP-adatokat nem mondhatni egyértelműen pozitívnak az összetétel alapján. Árokszállási Zoltán szerint tartható az idei éves 2,7 százalékos, jövőre pedig 3 százalék fölötti GDP-várakozásuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy az első negyedévben mért GDP 2006 negyedik negyedéve óta a legmagasabb növekedési ráta éves alapon számítva. Mint írják, a növekedés motorja termelési oldalon továbbra is az ipar, amely az erős exportpiaci megrendelések miatt folyamatosan kedvező termelési számokat mutat, míg a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz- és gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően is nőttek. Felhasználási oldalon a kiskereskedelmi szektorban is egyre erősödő keresletre lehet számítani, hiszen az új szja-törvények következtében megnövekvő rendelkezésre álló jövedelem többletkeresletet generál. A tárca szerint a fogyasztási fordulat jelei már látszanak.
Az NGM úgy véli, beruházási fordulat is várható a következő időszakban, hiszen a javuló gazdasági környezet mellett az Új Széchenyi-terv programjai is pozitív hatást gyakorolnak erre a szegmensre. Mindezek mellett a már megkezdett autóipari és egyéb feldolgozóipari nagyberuházások is a beruházási kereslet növekedését generálják.
(MTI)
origo.hu
Egy napot sem volt a munkahelyén szeptemberben, de ötmilliót vett fel Magyar Péter
