A történet ezért innen messze nem csak e konkrét esetről és a sportról szól. Hasonló helyzetekben nagyon szemléletesen fogalmaz a magyar nyelv, amikor azt mondja, pellengérre állítanak valakit. A pellengér ugyanis a középkorban használatos szégyenfa, szégyenoszlop, a nyilvános megbélyegzés eszköze. Miként az internetes fórum is az, csak éppen összemérhetetlenül nagyobb nyilvánosságot biztosít és jóval kisebb személyes kockázatot rejt a megszégyenítő számára. Intrikusok, acsarkodók persze mindig voltak, csakhogy emberközelibb időkben és helyszíneken felelniük kellett szavaikért, tetteikért. Mondjuk párbajjal. Aki este a kocsmában, a bálban szájaskodott, sértegetett, hajnalban már ott állhatott az erdei tisztáson, karddal vagy pisztollyal a kezében, és ha túlélte gyógyuló sebesüléssel, fél füle levágásával, miegyébbel a viadalt, többször is alkalma nyílt átgondolni a történteket.
(Magyar Nemzet, 2011. június 25.)
Egy időre eláll az eső, de aztán rosszabbra fordul az idő