„Bele kellett volna ugrania a reaktorba és meghalnia”

Botrányok kísérték a fukusimai erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (Tepco) keddi közgyűlését, miután több részvényes is az atomenergia ellen szólalt fel és a cég vezetésének válságkezelő intézkedéseit bírálta.• Elhúzódó nukleáris válság: radioaktív víz szivárgott a talajba

A maratoni hosszúságú közgyűlésre rekordszámú, több mint 9 ezer részvényes érkezett, ahol – a korábbi évekhez hasonlóan – több küldött az atomenergia-termelés elhagyását célzó indítványt nyújtott be. A kezdeményezés ugyan 89 százalékos elutasítás mellett elbukott, de a márciusi földrengést és szökőárat követő válság miatt többen is hangot adtak az atomenergiával kapcsolatos nyugtalanságuknak. A vállalat igazgatótanácsának elnöke, Kacumata Cunesiha bocsánatkéréssel nyitotta meg az ülést és elmondta: azon dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb megoldják a válságot.

„Őszinte bocsánatkéréssel fordulunk részvényeseinkhez és a japán társadalomhoz, amiért ennyi nyugtalanságot okoztunk az atomerőmű-baleset, illetve az energiahiány miatt.” Az elnöki szavakat gyér taps fogadta, és egyes részvényesek bekiabálásokkal fejezték ki nemtetszésüket. Ezt követően többen kérdésekkel bombázták Kacumatát: egy könnyeivel küszködő nő azt kérte számon az elnökön, hogy miért nem mondott le már március 11-én. Egy másik részvényes abbéli véleményének adott hangot, hogy a teljes vezetésnek „bele kellett volna ugrania a reaktorba és meghalnia”. Egy harmadik pedig elmondta: egy régebbi korban a teljes igazgatótanácsot rituális öngyilkosságra, szeppukura kényszerítették volna.

Japán legyen olyan, mint Németország!

Nem mindenki támogatta azonban az atomenergia elhagyását. Egy jokohamai férfi, aki márciusban azért vett egy darab Tepco-részvényt, hogy részt vehessen a társaság közgyűlésén, a Reutersnek így nyilatkozott: „Nehéz döntés, de nem gondolom, hogy Japán megengedhetné magának, hogy lemondjon az atomenergiáról. A márciusi áramkimaradások ezt bebizonyították. Inkább olyanná kell válnunk, mint Németország vagy Franciaország.”

A vállalat felelősségvállalásának mértékéről szóló kérdést az igazgatótanácsi elnök a vállalati elnökre hárította – a küldöttek nem kis mulatságára. Egyes elemzői vélemények szerint a Tepcónak benyújtott kárigények összege meghaladhatja a 100 milliárd dollárt. A japán kormány júniusban döntött a vállalatnak nyújtandó mentőcsomagról, amelyet most a parlamentnek kell megszavaznia.

Az ellenzék és több kormánypárti képviselő is a segélyprogram megakadályozását vagy legalábbis módosítását helyezte kilátásba. A nemzetközi hitelminősítők már korábban bóvli kategóriába rontották a társaság adósi besorolását, így aligha remélhet piaci forrásokat a kárigények kielégítésére.

A március 11-i kettős természeti csapás hatására három fukusimai reaktor is túlhevült, ami a fűtőanyagok leolvadásához vezetett. A környezetet veszélyeztető sugárfertőzés elől több tíz kilométeres körzetben 80 ezer lakost menekítettek ki. A katasztrófa óta a Tepco részvényeinek árfolyama 85 százalékkal esett, így a vállalat piaci értéke mintegy 36 milliárd dollárral csökkent.

(MTI)