„Bele kellett volna ugrania a reaktorba és meghalnia”

Botrányok kísérték a fukusimai erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (Tepco) keddi közgyűlését, miután több részvényes is az atomenergia ellen szólalt fel és a cég vezetésének válságkezelő intézkedéseit bírálta.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/793609" target="_blank"><strong>• Elhúzódó nukleáris válság: radioaktív víz szivárgott a talajba</strong></a>

MNO
2011. 06. 28. 12:21
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A maratoni hosszúságú közgyűlésre rekordszámú, több mint 9 ezer részvényes érkezett, ahol – a korábbi évekhez hasonlóan – több küldött az atomenergia-termelés elhagyását célzó indítványt nyújtott be. A kezdeményezés ugyan 89 százalékos elutasítás mellett elbukott, de a márciusi földrengést és szökőárat követő válság miatt többen is hangot adtak az atomenergiával kapcsolatos nyugtalanságuknak. A vállalat igazgatótanácsának elnöke, Kacumata Cunesiha bocsánatkéréssel nyitotta meg az ülést és elmondta: azon dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb megoldják a válságot.

„Őszinte bocsánatkéréssel fordulunk részvényeseinkhez és a japán társadalomhoz, amiért ennyi nyugtalanságot okoztunk az atomerőmű-baleset, illetve az energiahiány miatt.” Az elnöki szavakat gyér taps fogadta, és egyes részvényesek bekiabálásokkal fejezték ki nemtetszésüket. Ezt követően többen kérdésekkel bombázták Kacumatát: egy könnyeivel küszködő nő azt kérte számon az elnökön, hogy miért nem mondott le már március 11-én. Egy másik részvényes abbéli véleményének adott hangot, hogy a teljes vezetésnek „bele kellett volna ugrania a reaktorba és meghalnia”. Egy harmadik pedig elmondta: egy régebbi korban a teljes igazgatótanácsot rituális öngyilkosságra, szeppukura kényszerítették volna.

Japán legyen olyan, mint Németország!

Nem mindenki támogatta azonban az atomenergia elhagyását. Egy jokohamai férfi, aki márciusban azért vett egy darab Tepco-részvényt, hogy részt vehessen a társaság közgyűlésén, a Reutersnek így nyilatkozott: „Nehéz döntés, de nem gondolom, hogy Japán megengedhetné magának, hogy lemondjon az atomenergiáról. A márciusi áramkimaradások ezt bebizonyították. Inkább olyanná kell válnunk, mint Németország vagy Franciaország.”

A vállalat felelősségvállalásának mértékéről szóló kérdést az igazgatótanácsi elnök a vállalati elnökre hárította – a küldöttek nem kis mulatságára. Egyes elemzői vélemények szerint a Tepcónak benyújtott kárigények összege meghaladhatja a 100 milliárd dollárt. A japán kormány júniusban döntött a vállalatnak nyújtandó mentőcsomagról, amelyet most a parlamentnek kell megszavaznia.

Az ellenzék és több kormánypárti képviselő is a segélyprogram megakadályozását vagy legalábbis módosítását helyezte kilátásba. A nemzetközi hitelminősítők már korábban bóvli kategóriába rontották a társaság adósi besorolását, így aligha remélhet piaci forrásokat a kárigények kielégítésére.

A március 11-i kettős természeti csapás hatására három fukusimai reaktor is túlhevült, ami a fűtőanyagok leolvadásához vezetett. A környezetet veszélyeztető sugárfertőzés elől több tíz kilométeres körzetben 80 ezer lakost menekítettek ki. A katasztrófa óta a Tepco részvényeinek árfolyama 85 százalékkal esett, így a vállalat piaci értéke mintegy 36 milliárd dollárral csökkent.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.