Csodás fényekben az Anna-barlang

Ismét látogatható az Anna-barlang Lillafüreden, a mésztufaképződmények keddtől újból megtekinthetők, miután befejeződött a fél évig tartó, világítástechnikai beruházás. <br /><br />

MNO
2011. 06. 28. 15:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A barlang hat hónapig tartó, 57 millió forintba került világítástechnikai beruházásának célja a természetes állapot megőrzése volt. A föld alatti járatban 114 ledes fényforrást szereltek fel a régi világítótestek helyére. A ledek nem károsítják a természeti képződményeket, és jobban meg is világítják őket a látogatóknak. A beruházás további célja a kialakult barlangi lámpaflóra eltávolítása, illetve az újabb algás-mohás képződmények létrejöttének megakadályozása volt. A korábbi, hagyományos izzók kedveztek a lámpaflóra kialakulásának.

Az Anna-barlang világítási rendszerét 1987-ben építették ki, ám az elmúlt több mint két évtizedben a beépített lámpatestek elavultak, nagy mennyiségű hőt termeltek, a hősugárzással együtt járó fénykibocsátás miatt pedig a lámpatestek körül és a megvilágított barlangfelületeken zöld alga- és mohaszőnyeg, úgynevezett lámpaflóra alakult ki. A következő hónapokban folytatódik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság barlangi rehabilitációs programja – mondta a helyszínen Dudás György, a park igazgatóhelyettese az MTI-nek, hangsúlyozva: a felújításra uniós forrásból 110 millió forintot nyertek.

A lillafüredi vízesés mellett található Anna- (korábbi nevén Petőfi- vagy Forrás-) barlang nagy részét 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők (hámorok) folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi mészkőbe.

A XIX. század második felében, valószínűleg a vasverők bezárásával párhuzamosan, az üregek is gondozatlanná váltak és csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadics Ottokár tette újra hozzáférhetővé az üregeket, majd 1927-ben, a Palota Szálló építésének idején Révay Ferenc főerdőmérnök irányításával újabb gyönyörű termekre bukkantak. A termeket később mesterséges vágatokkal összekötötték, és kivésték a ma is bejáratul szolgáló folyosót.

Miután a villanyvilágítást is bevezették, a barlang megnyílt az idegenforgalom számára. Ezt a világítást korszerűsítette most a barlangot fenntartó Bükki Nemzeti Park.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.