Csodás fényekben az Anna-barlang

Ismét látogatható az Anna-barlang Lillafüreden, a mésztufaképződmények keddtől újból megtekinthetők, miután befejeződött a fél évig tartó, világítástechnikai beruházás.

MNO
2011. 06. 28. 15:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A barlang hat hónapig tartó, 57 millió forintba került világítástechnikai beruházásának célja a természetes állapot megőrzése volt. A föld alatti járatban 114 ledes fényforrást szereltek fel a régi világítótestek helyére. A ledek nem károsítják a természeti képződményeket, és jobban meg is világítják őket a látogatóknak. A beruházás további célja a kialakult barlangi lámpaflóra eltávolítása, illetve az újabb algás-mohás képződmények létrejöttének megakadályozása volt. A korábbi, hagyományos izzók kedveztek a lámpaflóra kialakulásának.

Az Anna-barlang világítási rendszerét 1987-ben építették ki, ám az elmúlt több mint két évtizedben a beépített lámpatestek elavultak, nagy mennyiségű hőt termeltek, a hősugárzással együtt járó fénykibocsátás miatt pedig a lámpatestek körül és a megvilágított barlangfelületeken zöld alga- és mohaszőnyeg, úgynevezett lámpaflóra alakult ki. A következő hónapokban folytatódik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság barlangi rehabilitációs programja – mondta a helyszínen Dudás György, a park igazgatóhelyettese az MTI-nek, hangsúlyozva: a felújításra uniós forrásból 110 millió forintot nyertek.

A lillafüredi vízesés mellett található Anna- (korábbi nevén Petőfi- vagy Forrás-) barlang nagy részét 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők (hámorok) folyamatosabb működtetése érdekében az itt fakadó bővizű források jobb hasznosíthatósága céljából tárót hajtottak az édesvízi mészkőbe.

A XIX. század második felében, valószínűleg a vasverők bezárásával párhuzamosan, az üregek is gondozatlanná váltak és csaknem feledésbe merültek. 1912-ben Kadics Ottokár tette újra hozzáférhetővé az üregeket, majd 1927-ben, a Palota Szálló építésének idején Révay Ferenc főerdőmérnök irányításával újabb gyönyörű termekre bukkantak. A termeket később mesterséges vágatokkal összekötötték, és kivésték a ma is bejáratul szolgáló folyosót.

Miután a villanyvilágítást is bevezették, a barlang megnyílt az idegenforgalom számára. Ezt a világítást korszerűsítette most a barlangot fenntartó Bükki Nemzeti Park.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.