Fellegi Tamás, a nemzeti fejlesztési tárca vezetője Németh Zsolt jobbikos országgyűlési képviselő kérdésére – miszerint „Pontosan mennyibe kerül az államnak a zárt forráskódú szoftverek alkalmazása, megvásárlása?” – írt válaszában kifejtette: az állam éves, csaknem 100 milliárdos informatikai kiadásából – évente változó mértékben – 10-15 százalék közötti mértékben vásárol licenceket, licenchez kapcsolódó szolgáltatásokat, összességében több ezer informatikai alkalmazást üzemeltetve.
Az Országgyűlés honlapján olvasható válaszában a miniszter a nyílt forráskódú szoftverekről leírja: több európai ország példája is azt mutatja, hogy közép-, de inkább hosszú távon érhető el a szabad szoftverek használatával valós értékteremtés és mérhető megtakarítás az állam számára. A levél szerint a közigazgatásban a munkaállomás és adatbázis oldalon elsősorban zárt, míg alkalmazás szerver oldalon elsősorban és döntően már most is a nyílt forráskódú licenceket használnak. Adatbázis oldalon egyelőre nincs olyan nyílt forráskódú piaci alternatíva, amely akár a közigazgatás, akár a piaci vállalatok igényeit kielégítené, így zárt forráskódú termékekkel lehet elsősorban dolgozni – közölte a miniszter.
Fellegi Tamás szerint az informatikai platformok – zárt és nyílt formátumok – közötti váltás rendkívül megalapozott döntést, megfelelő időt és lehetőség szerint pilot projektek megvalósítását igényli, s nemcsak a költségeket, hanem a célszerűséget is vizsgálni kell. Kifejtette: a digitális megújulás cselekvési tervben kapcsolódó akcióként nevesítették a nyílt forráskódú szoftverek részarányának növelését a kormányzati informatikában. A válasz tartalmazza azt is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságán, más költségvetési szervekkel együttműködve folyamatban van a nyílt forráskódú rendszerek vizsgálata és gyakorlati tesztelése. Ennek nyomán megalapozott információk állhatnak majd rendelkezésre a nyílt forráskódú megoldások alkalmazási áttérési lehetőségeiről. A tesztelés hátteret biztosít az áttérést meghatározó jogszabályok előkészítéséhez is. A válasz szerint az áttérés hatással lesz az eddigi zárt forráskódú rendszerek további alkalmazására is, amely rendszerek költségigényét a központosított közbeszerzésen keresztül eszközölt közbeszerzések nagysága is mutatja. A zárt forráskódú alkalmazásokra vonatkozó beszerzések – licenc és szolgáltatás – központosított közbeszerzésen keresztül történt, 2010-ben teljesült értéke mintegy 12,5 milliárd forint, míg a nyílt szoftverlincencekre vonatkozó közigazgatási és oktatási beszerzések értéke tavaly mintegy 558 millió forint volt.
Fellegi Tamás a képviselőnek írt válaszában közölte azt is, hogy a minisztériumokra és az egyes miniszterek irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre egyaránt vonatkozó konszolidációs folyamat olyan területeket is érint, mint az üzemeltetési és fejlesztési feladatok teljes körű áttekintése, az informatikai szerződések felülvizsgálata. A hatalmas mennyiségű adat és információ feldolgozása jelenleg is tart. Ezek alapján lehet meghatározni azt az intézkedési tervet, amelynek eredményeként további megtakarítások várhatók, akár a zárt forráskódú alkalmazásokat érintve.
(MTI)
origo.hu
Kigyulladt egy lakás Budapesten, pizsamában menekültek a lakók
