Nádasi Tamás elmondta: a Kínában önállóan működő magyar cégek száma – erről az MKIK nem rendelkezik pontos statisztikával – egyelőre igen kevés, jelentősebb az a kör, amely kínai vállalkozások, vagy multinacionális nagyvállalatok beszállítójaként működik. A magyar jelenlét más európai országokhoz képest szinte elenyésző, például a németeknek csak Sanghajban több mint ezer cégük van bejegyezve. Beszélt arról is, hogy az MKIK kínai tagozata jelenleg is dolgozik egy adatbázis létrehozásán, amely számba venné a Kínában tevékenykedő magyar vállalkozásokat.
Az elnök szerint a magyarországi vállalkozások kitörési lehetőségeit tekintve hatalmas üzleti potenciál rejlik a dinamikusan növekvő kínai piacban. Az érdeklődő vállalkozások számos ágazatban jelen vannak, beleértve az ipari innovációkat, mint például a korszerű, kis fogyasztású világítótestek gyártását, a mezőgazdaság különböző területeit, például a víziszárnyas-tenyésztést vagy a környezetvédelem egyes szektorait, így a szennyvizek biológiai tisztítását.
Újszerű megoldásokkal ki lehet törni
A piaci versenyben Nádasi Tamás szerint a magyar cégek olyan területeken érvényesülhetnek, ahol valamilyen sajátos, újszerű megoldást képesek ajánlani. Ilyenek elsősorban az innovatív ipari megoldások, a biológiai alapok kiegészítése és megújítása, a víztisztítás, a környezetvédelem, a szennyezett talajok termővé tétele – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy Kínát különösen nyomasztják a globális felmelegedés következményei, a levegő szennyezettsége és a víz hiánya. Ezért minden olyan lépés, amely közelebb vihet ezen problémák megoldásához, kedvező fogadtatásra számíthat.
Nádasi Tamás szerint fontos terület az élelmiszeripar, mivel Kína területének alig 6 százaléka művelhető mezőgazdaságilag, és a lassan másfél milliárdos lakosságát már nem tudja hazai termékekkel ellátni. Az életszínvonal növekedésével egyre többen engedhetik meg maguknak minőségi áruk vásárlását, az életkor meghosszabbodásával pedig növekszik az igény a színvonalas egészségügyi szolgáltatások, korszerű gyógyszerek iránt – hívta fel a figyelmet a szakember.
Az MKIK alapvetően tagvállalatainak tapasztalataival tudja segíteni a Kínába készülő vállalkozásokat. Tanácsokat ad, és eligazítja a szakkérdésekben támogatásra szoruló vállalkozókat, emellett konferenciákat, szemináriumokat szervez, hírleveleket bocsát ki, amelyekben áttekintik a kínai piacra lépés meghatározó kérdésköreit – mondta Nádasi Tamás.
Fontos a helyi viszonyok ismerete
Az elnök szerint a Kínába készülő vállalkozásoknak alaposan tanulmányozniuk kell az ottani viszonyokat, különösen a cégalapítás követelményeit, valamint a szellemi tulajdon védelmének előírásait és gyakorlatát. Rendkívül fontos a piackutatás, a gazdasági – piaci – jogi feltételek tanulmányozása, a jövendő partner előzetes, alapos feltérképezése, körültekintő kiválasztása. Elengedhetetlen egy megbízható, a helyi viszonyokat ismerő és kínai nyelven beszélő partner vagy munkatárs. Össze kell gyűjteni minden olyan, elérhető jogi biztosítékot és garanciát, amely a vállalkozási tevékenység kockázatait csökkentheti. Számítani kell arra is, hogy az üzlet beindítása idő- és költségigényes folyamat, amelynek finanszírozásáról is gondoskodni kell – emelte ki az elnök.
Nádasi Tamás elmondta: a külföldi tőkével működő vállalatok meghatározó szerepet játszanak Kína kiemelkedő gazdasági eredményeinek elérésében. Az adatok szerint 280 ezer vállalatuk adja a kínai ipari termelés 27, az exportnak pedig az 57 százalékát, és a munkaerő 10 százalékát foglalkoztatják.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2011 első negyedévére vonatkozó adatai szerint Magyarország folyó áron 309,117 milliárd forintnyi árút importált Kínából, míg a magyar kivitel csupán 75,9 milliárd forint volt. Az import az előző év azonos időszakához képest csaknem 21 százalékkal nőtt, míg a magyar export 4,5 százalékkal visszaesett.
(MTI)
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
