Előfordult, hogy ki sem keltek az elvetett magok

A termelők gyakorta tapasztalnak minőségi problémákat a vetőmagoknál, előfordul, hogy ki sem kelnek az elvetett magok, ezért szigorítani kellett a hazai vetőmag-ellenőrzést – közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kedden Szegeden.

Azok a vizsgálatok, amelyeket azóta végeztek, hogy az állam újra saját kezébe vette a vetőmagtételek minősítését, sorozatosan tárták fel a problémákat – mondta a politikus a Gabonakutató Nonprofit Kft. kalászos-fajtabemutatóján. Előfordult, hogy GM-szennyezett vetőmagot átcsomagoltak, ezért egyes tételeket vissza kellett tartani. Már akadt arra is példa, hogy GM-szennyezés miatt el kellett rendelni az elvetett szója kitárcsázását – tudatta az államtitkár.

Ángyán József hangsúlyozta, a hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos Kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézeteket is.

Szilágyi László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának becslése szerint a hazai búza-vetésterület 40 százalékán, Szegeden nemesített fajtákat vetnek. Ahogy a szakember fogalmazott, a jelenlegi „kaotikus” vetőmag-forgalmazási viszonyok között pontos adatokat nehéz mondani, a vetőmag-szaporításra használt területek alapján hazánkban továbbra is a szegedi fajták a meghatározók, s jelentős a környező országokba, főként Romániába és Szlovákiába irányuló export is.

A Gabonakutató Kft. nemesítési kísérleteinek középpontjában a szárazságtűrő fajták kiválasztása áll, amelyek kevésbé intenzív termesztés mellett, alacsonyabb műtrágyabevitellel is kiváló hozamot és minőséget adnak – tudatta az igazgató.

Előadásában az igazgató kifejtette, a fémzárolt vetőmagok használatának aránya Magyarországon a korábbi 60 százalékról 20 százalékra esett vissza. Noha a bizonytalan eredetű vetőmagokból hektáronként mintegy 40 kilogrammal többre van szükség, a megtermelt búza mennyisége 0,5-1,5 tonnával is kevesebb lehet. Szilágyi László számításai szerint azzal, ha a termőterület felén fémzárolt vetőmagot használnának, évente 10 milliárd forintos többletbevételhez juthatnának a hazai gazdálkodók.

(MTI)