Az egyharmad rész uniós támogatásból és kétharmadrésznyi saját erőből megvalósuló beruházás eredményeként a jelenlegi földgázüzemű kazánokat és egy gázturbinát biomassza-alapú – mezőgazdasági, erdészeti és tisztítási hulladékokkal, maradványokkal, energianáddal, szalmabálával, valamint más célra nem használható, elégethető melléktermékekkel üzemelő – kazánokkal váltják le.
A biomassza-alapú kazánok üzembe állításával olyan mennyiségű földgáz lesz megtakarítható, amely elegendő lenne Győr távhőszolgáltatásának ellátására, továbbá évente százezer tonnával mérséklődik majd a Magyarországon levegőbe jutó szén-dioxid-kibocsátás mennyisége – hangzott el az alapkőletételi ünnepségen. A beruházás újabb értékesítési és bevételi lehetőséget jelent a mezőgazdasági termelőknek, 160 új munkahelyet teremt, s lehetővé teszi, hogy a vállalatnál gyártott bioetanol fenntarthatósági mutatója Európában elsőként elérje a maximálisan elérhető értéket, azaz Szabadegyházán gyártsák Európa „legzöldebb” bioetanolját.
Az alapkőletételi ünnepségen Glattfelder Béla (Fidesz) európai uniós parlamenti képviselő elmondta: az Európai Unió megújuló energiák támogatásáról szóló irányelve arra kötelezte a nemzeti kormányokat, hogy települési terveket dolgozzanak ki arra, hogy miként, milyen ütemben fogják bővíteni a megújuló energiák hasznosítását. A magyar kormány cselekvési tervében azt vállalta, hogy 2020-ra a megújuló energiák aránya az összes felhasznált energián belül a jelenlegi körülbelül 6 százalékról 14,6 százalékra bővül. Az ország legnagyobb mértékben a biomasszát fogja hasznosítani megújuló energiaként, 2020-ban abból származik majd a megújuló energiaforrások fele – mondta az unió parlamenti képviselője. Hozzátette: a jelenleg hasznosított biomassza mennyisége 800 ezer tonna kőolaj energiatartalmának felel meg, 2020-ra ezt a mennyiséget 1,2 millió tonnára kell növelni. Ahhoz, hogy ezt a célt elérje az ország, javítani kell a biomassza-felhasználás hatékonyságát, s eddig nem használt biomasszaforrásokat kell hasznosítani. A szabadegyházai beruházás ezt a célt szolgálja. Megvalósításával Magyarország a biomassza-felhasználás vonatkozásában egyévi kötelezettségét teljesíti – mondta Glattfelder Béla.
Lengyel Attila, a tavaly hetvenmilliárd forint forgalmat elért Hungrana Kft. ügyvezetője elmondta: a vállalkozás évi egymillió tonna hazai kukorica feldolgozásával, keményítőt, 300 ezer tonna izocukrot, valamint alkoholt állít elő. Termékei a legmagasabb minőséget képviselik, amit bizonyít, hogy hatvan százalékuk az európai piacokon talál vevőre. Alkalmazott technológiája száz százalékban hulladék- és maradékmentes, a gabona minden grammját hasznosítja. Az országban elsőként kezdte meg a biogáz és a bioetanol termelését s lépett piacra a „zöldüzemanyaggal”.
A Hungrana Kft. az osztrák Agrana International, valamint a Tate&Lyle és az ADM tulajdonában levő Eaststarch ötven-ötven százalékos tulajdona. A cég termékpalettáját tekintve az európai gyártók élmezőnyébe tartozik, izocukorból pedig piacvezető Európában. Tíz éve nyereségesen termel.
(MTI)
origo.hu
Betörőktől rettegnek az egyik budapesti kerület lakói
