Fellegi: Az érdem akkor is a magyar elnökségé marad

Az energiaügyekben nagyon jól sikerült teljesíteni az Európai Unió soros magyar elnökségét: nemcsak elérte a kitűzött célokat, hanem kezelni tudta az elnökség alatt bekövetkezett, nem várt válsághelyzeteket is, mint a fukusimai atomerőmű tragédiája és az észak-afrikai helyzet következtében előállt piacmozgások – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek adott interjúban azt követően, hogy pénteken Luxembourgban lezajlott a magyar elnökség alatt tartott utolsó energia témájú tanácsülés is.• Fellegi: A jövő év elején elkészülhet a teljes, végleges elemzés

Elmondta, hogy az elnökség minden feladatát időre teljesíteni tudta. Az egyetlen hátralévő téma a piacok integritását és átláthatóságát biztosító jogszabálycsomag elfogadása, ahol az Európai Parlamenttel még egyeztetésekre van szükség, de reményei szerint ezt is sikerül lezárni a magyar elnökség végéig. A tanácson belül már sikerült kialakítani a konszenzusos döntést a csomag tartalmáról és szövegezéséről – tette hozzá. Úgy vélte, ha a véglegesítés át is csúszik a júliusban kezdődő új, lengyel elnökségre, az érdem akkor is a magyar elnökségé marad.

Fukusimával és Észak-Afrikával kapcsolatban hangoztatta: az elnökség nagyon gyorsan reagálni tudott az eseményekre, hiszen már alig néhány nappal azok bekövetkezte után rendkívüli miniszteri ülést hívott össze, ahol sikerült a vitát olyan pályára állítani, amely konstruktív eredményekhez vezetett. Az elnökség és az Európai Bizottság munkájának köszönhetően így sikerült az atomerőművek stressztesztjének mechanizmusát és tartalmát kidolgozni és konszenzusos döntést elérni a 27 tagállammal. Sikerült továbbá a teszteknek megnyerni azokat az országokat is, amelyek közvetlenül az EU határai mentén találhatók, köztük Oroszországot és Ukrajnát. Európa számos országában orosz technológiával működtetik az atomerőműveket – emlékeztetett a miniszter.

Elmondta, Magyarország az elnöki tevékenységtől függetlenül, külön is szoros, jó együttműködésben dolgozik az orosz partnerekkel a paksi stresszteszt kérdéseiben és általában a nukleáris témákban. Fellegi Tamás úgy vélte, hogy a magyar elnökség alatt a nemzetközi energiapiacok szempontjából stratégiai váltás, változás következett be. Ennek lényege, hogy az eddigi gondolkodáshoz képest központi elemként jelent meg a nukleáris biztonság kérdése, amely stratégiai szinten és a napi működés szintjén is új, meghatározó dimenzió a döntéshozatalban.

Nagy változást hoz majd a német döntés

A miniszter beszélt arról is, hogy a nukleáris energia felhasználásában Németország a minap radikális döntést hozott. Ennek értelmében 2022-ig fokozatosan ugyan, de felszámolja a teljes atomenergia-termelést. Ez több szempontból uniós szinten is fontos változásokat hoz. Egyrészt Németország Európa legnagyobb villamosenergia-termelő országa, és döntése kihat a közép- és kelet-európai régió országaira is. Másrészt ez a döntés az energiapiaci ellátást is teljesen át fogja szabni: jelentősen megnöveli az igényt a megújuló energiaforrásokra, és – átmenetileg – jelentősen növekedni fog a gázfelhasználás is. Az EU-nak ezt a határozatot figyelembe véve is biztosítani kell az energiafüggőség és az ellátás biztonságának összhangját – hangoztatta Fellegi Tamás.

Úgy vélte, ez Magyarország esetében megerősíti a kormányváltás óta követett energiapolitikát is, hiszen, szemben a korábbi évek gyakorlatával, a jelenlegi kormány az energiaellátás biztonságát, a függőség csökkentését jelölte meg fő szempontként. A kabinet azt is világossá tette, hogy noha ebben az energiahatékonyság és a takarékosság kiemelten fontos szempont, pozitív hatásai csak hosszabb távon tudnak megjelenni. Rövid távon különösen fontos, hogy az ország beszerzési politikáját, a diverzifikációt és a régióban való stratégiai mozgást erősítsék. Ez is mutatja, hogy a Szurgutnyeftyegaz kivásárlása a Molból fontos és szükséges lépés volt – tette hozzá.

A tanács élén szerzett személyes tapasztalataira vonatkozó kérdésre Fellegi Tamás egyebek között arról beszélt, hogy az elnöki munka alatt sokat tanult, és a folyamat vissza nem térő alkalom volt arra, hogy belelásson az unió belső működésébe, azaz azokba a folyamatokba és intézményi tevékenységekbe, amelyek Európa politikáját folytatják. Úgy vélte, „nincs az a tankönyv, az a hazai politizálás, amely meg tudja adni azt a tudást, amelynek révén át lehet látni a tagállami szerepeket és az uniós szerepeket …, ezt a gyakorlat tudja megadni”.

Az elnökség emellett olyan felkészülést kívánt meg minden témában, amelyet csak azok alapos megismerésével és a tagállami álláspontok tanulmányozásával lehetett biztosítani. Az elmúlt fél év tapasztalatai alapján Fellegi Tamás úgy vélte, a kompromisszumkeresés – bár fárasztó, de – megoldható feladat, „különösen ha az elnök kellő nyitottsággal áll minden fél álláspontjához, és megértéssel kezeli az eltérő pozíciókat”.

(MTI)