Gyors lépések a bajbajutottak védelmében

Első olvasatban már a jövő héten a kormány elé kerülhetnek az otthonvédelmi akcióterv jogszabályi hátterét megteremtő törvény- és kormányrendelet- tervezetek – értesült az MTI. Ha a lakást a bank és az ügyfél egyetértésével az eszközkezelőnek értékesítik, a hitelszerződés a bankok és a kormány megállapodásának megfelelően lezárul – erősítette meg a bankszövetség alelnöke.• A kormány betartotta vállalását, két súlyos problémát is megoldott• Az eszközkezelő olcsóbban vehetné meg az ingatlanokat

Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta: bízik abban, hogy a jövő hét első napjaiban ők is megismerhetik a bankokkal való megegyezést tükröző jogszabálytervezeteket. Az alelnök megerősítette: a kormánnyal kötött megállapodás magában foglalja azt is, hogy az ingatlan Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak (NET) való értékesítésével a hitelszerződés véglegesen lezárul, a bankok az eszközkezelőtől befolyó vételáron túl nem támasztanak egyéb követelést. „Egyértelmű, hogy az ügyfél és a bank közös felajánlása után a bank követelése nem terjed túl a fedezetértékelésből származó követelésen” – mondta Gyuris.

A konstrukció szerint azok az ügyfelek, akik nem tudják tovább törleszteni hiteleiket az árfolyamgát igénybevételével sem, a banknál kezdeményezhetik lakásuk NET általi megvásárlását, s ha a bank is úgy ítéli meg, hogy szociális helyzetük nem teszi lehetővé a hitel további törlesztését, az ügyféllel közös kérelmet nyújthatnak be a NET-hez. Az eszközkezelő szerepvállalásának kritériumrendszerét pontosan meghatározzák majd. (A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett angol nyelvű tájékoztató szerint többek között a háztartás havi bevételét és a gyermekek számát veszik majd figyelembe.) Azokban az esetekben, amikor az állam nem vállal szerepet – például a bank és az ügyfél megegyezése alapján a piacon értékesítik a hitel fedezetéül szolgáló lakást –, az ügyfél és a bank állapodik meg a hitel lezárásának feltételeiről – mondta a bankszövetség alelnöke.

Az árfolyamgát azt jelenti, hogy a devizaalapú lakáshitelek törlesztőrészleteit 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét 250, a japán jen alapúakét 100 jen/200 forinttal. Mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel, feltéve, hogy nincs 90 napon túli hitelhátraléka. A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint-jelzáloghitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a 3 havi Buborral megegyező kamattal. Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, az EU által szabályozott mértékű garanciadíjjal. A garancia mértéke az NGM honlapján közzétett tájékoztató szerint 2015. január 1-jétől 25 százalékra csökken. A törlesztőrészletek 2015 után sem szabadulhatnak el, ezt külön jogszabályban fogják szabályozni.

Július 1-jétől megszűnik az árverezési moratórium, de a bankok csak fokozatosan értékesíthetik a tulajdonukba került lakásokat: 2011. július 1-jétől októberig csak a kihelyezéskori 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hitelösszegű ingatlanokat árverezhetik el, október 1. és december 31. között negyedévente a problémás hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát.

Létrejön a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET). Az eszközkezelő két módon tud majd segíteni azoknak, akik elveszítették a lakásukat: egyrészt zöldmezős állami beruházásként elindít egy új házépítési programot – az új ingatlanokban az erre szoruló családokat helyezik el –, másrészt úgy, hogy a bajba jutott adósok lakását megvásárolja, a korábbi tulajdonosok pedig bérlőként az ingatlanban maradhatnak. A családi fedél programba szeretnék bevonni az önkormányzatok tulajdonában álló üres lakásokat is.

A NET Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át a lakásokat a bankoktól. A nemzetgazdasági tárca azzal számol, hogy 2012-ben néhány ezer lakás kerülhet az eszközkezelő tulajdonába.

Bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást: az a bajba jutott adós, aki kisebb lakásba költözik, jelzáloghitelt vehet fel állami kamattámogatás mellett, amit legfeljebb öt évre adnak, s mértéke az NGM honlapján közzétett tájékoztató szerint az első évben legfeljebb 3,5 százalék lehet, a következő években pedig évente 0,5 százalékponttal csökken. Erre évente 1,5 milliárd forintot szánnak. Visszaállítják továbbá a devizaalapú lakáshitelezést, de csak azok élhetnek ezzel, akiknek a jövedelmük abban a devizanemben van, amiben a lakáshitelt fel kívánják venni, és a minimálbér legalább 15-szörösét keresik.

(MTI)