A határozat szerint a berlini kormány csak akkor járulhat hozzá Görögország pénzügyi támogatásának folytatásához, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vesz a programban, és a terheket nemcsak az államok, hanem a magánbefektetők is viselik. A cél Görögország hitelképességének biztosítása és az igazságos tehermegosztás az államok – vagyis az adófizetők – és a magángazdaság szereplői között. Görög részről ambiciózus és gyorsan végrehajtható privatizációs programra van szükség a támogatás folytatásához. Az állami vagyon magánosítását a határozat szerint „nemzetközi szakértelem” igénybevételével kell biztosítani.
A megfogalmazás arra a már korábban felvetett gondolatra utal, hogy a privatizációt példa nélkül álló módon külső – azaz külföldi – felügyelet alatt kell véghezvinni. Az előterjesztő Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint „Görögország és Európa súlyos helyzetbe került”. További támogatás nélkül az euróövezeti tagország fizetésképtelenné válhat, ami veszélybe sodorhatja az egész világgazdaságot. A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen a magánbefektetők részvétele, az adósságválság terhét nem lehet mindenestül az adófizetők vállára helyezni. A megfelelő megoldás az volna, ha a lejáró görög állampapírokat késedelem nélkül új kötvényekre váltanák át a magánbefektetők. Görögország így lélegzetvételnyi időhöz jutna, mialatt végrehajthatja a piaci bizalom visszaszerzéséhez szükséges reformokat.
(MTI)
origo.hu
Pottyondy Edinától VV Zsoltiig: mennyit keresnek a balos influenszerek?
