A német konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó bécsi tudósítója, Reinhard Olt írásának alcímében azt emelte ki, hogy még mindig a magyar szocialistákat teszik felelőssé a gondokért. Cikkének bevezetőjében Olt az Orbán-kormány első évére tekintett vissza. Orbán Viktornak – mint fogalmazott – van oka a magabiztosságra. Idézte a miniszterelnök által vont mérleget, utalva arra: a kormányfőnek meggyőződése, hogy sikerül kivezetni az országot abból az adósságválságból, amelybe az előző szocialista-liberális kormányok sodorták. Ezáltal pedig sikerül megteremteni Magyarország „történelmi felemelkedésének” alapjait.
Olt idézte a Nézőpont Intézet fölmérését, amely szerint az állampolgárok szemében 1990 óta Orbán Viktor a legjobb miniszterelnök Antall József, a szocialista Horn Gyula és a hivatalosan pártoktól független, de valójában a szocialisták által támogatott Bajnai Gordon előtt. Messze lemaradva következik Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc – tette hozzá Olt, utalva arra is, hogy az emberek túlnyomóan pozitívan értékelik Orbán politikáját és kormányának intézkedéseit is.
A felmérés részletes ismertetése után a német konzervatív újság cikkírója rámutatott: az ellenzéki pártok közül csupán az LMP népszerűsége növekedett, miközben a többi párt támogatottsága megközelítőleg hasonló a tavaly tavaszi parlamenti választásokon, valamint az őszi önkormányzati választásokon kimutatotthoz. Olt szerint ez különösen a szocialisták számára lesújtó. A párt nem állt talpra az egy évvel ezelőtti bukás, a „társadalmi és parlamenti marginalizálódás” óta.
A szocialistákat okolják az emberek
Egy évvel az új kormány hivatalba lépése után a munkanélküliséget, az áremelkedést, az államadósságot, valamint a költségvetési hiányt továbbra sem Orbánnak tulajdonítják az emberek. A lakosság nagy része – akárcsak korábban – a szocialistákat teszi felelőssé az ország állapotáért – mutatott rá a cikkíró. A szocialistákkal szembeni bizalomhiányt eddig az MSZP publicista cinkosai sem tudták felszámolni, még ha idehaza, de még inkább az országon kívül „az autokrata Orbán” ellen uszítottak – fogalmazott Olt. Szerinte a szocialisták nem húztak hasznot sem az új médiatörvény körüli viharokból, sem pedig azokból a támadásokból, amelyek az Orbán-kormány ellen indultak a határon túli magyarok melletti kiállásért. Sőt, az ellenkezője történt.
Ugyanez vonatkozik a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeknek megadott állampolgárság miatti vitákra vagy az új alkotmány körüli birkózásra – vélekedett Olt, aki szerint az ezzel kapcsolatos tiltakozások – amelyek élén Gyurcsány „a nemzet oltalmazójaként” akart ismét tekintélyt szerezni – jórészt „kipukkadtak”.
A cikkíró szerint még a szocialista párt soraiban is kevés rokonszenvre talál Gyurcsánynak az a nyilvánvaló kísérlete, hogy visszaszerezze a párt irányítását. Ezzel mindenekelőtt a fiatal MSZP-elnök, Mesterházy Attila életét nehezíti meg – vélekedett Olt, utalva arra, hogy Mesterházy a választási kudarc után a szétesett párt irányzatainak és platformjainak konszolidációt ígért. Olt szerint hajótörést szenvedett Gyurcsánynak az a kísérlete, hogy az MSZP-t és az LMP-t egyfajta Orbán-ellenes szövetségbe tömörítse. A továbbiakban a szerző beszámolt a párton belüli, Gyurcsány-ellenes kritikákról, mindenekelőtt Puch Lászlónak egy, a Budapester Zeitung című német nyelvű lapban megjelent nyilatkozatát idézve.
Emlékeztetett arra is, hogy korrupció gyanúja miatt Gyurcsányra a főügyész kezdeményezésére büntetőeljárás vár. A korrupció gyanúja „kényes időben” merül fel, mivel Gyurcsány éppen most emlegeti a szocialista táboron belüli „radikális újrakezdést”, amely által a párt végre megszabadulhatna „a korrupt egyesület imázsától” – írta Olt, ismertetve a Gyurcsány nevéhez kapcsolt gyanús korrupciós eseteket.
(MTI)
Rossz hír a frontérzékenyeknek: a héten két front is eléri az országot