Horvátország csatlakozása stabilitást jelent a régiónak

Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) az egész Nyugat-Balkán integrációja szempontjából nagyon fontos, előremozdító lépés, „biztatás a Balkán többi népe számára, s ilyen értelemben stabilizáló tényező” – jelentette ki Kövér László szerdán a horvátországi Gornji Kneginecben, miután megbeszélést folytatott Luka Bebiccsel, a horvát törvényhozás elnökével.

A Varasd közelében lezajlott, munkaebéddel egybekötött találkozóról a magyar parlament elnöke elmondta: annak az örömteli hírnek az ismeretében ültek le, amely szerint „pénteken az Európai Bizottság nagy valószínűséggel ajánlani fogja, hogy Horvátországot vegyék fel az Európai Unió közösségébe”. Ez a magyar uniós elnökséget nagy elégtétellel és büszkeséggel tölti el.

A házelnök szerint az Európai Unió új tagállamai sajátos közösséget alkothatnak, amelyre nemcsak a történelmi múltjuk hasonlósága ad alapot, hanem a fejlettségük, nagyságuk, hasonló gazdasági potenciáljuk is, továbbá az a felismerés, hogy nemzeti érdekeiket egyenként sokkal kisebb eséllyel tudják érvényesíteni, mint összefogva.

Kövér László úgy fogalmazott, hogy szeme előtt egy „erős, tágabban vett közép-európai együttműködés lebeg, egy észak–déli politikai, gazdasági, infrastrukturális együttműködésből kialakuló tengely”. Ez a Baltikumtól a Balkánig terjedne, s természetesen nem a többi tagállammal szemben jönne létre, hanem a meglévő nyugat–keleti együttműködés kiegészítéseképpen. „Azt gondoljuk, hogy ez a bővítés az unió régi tagállamai, a Nyugat számára is segítséget jelent problémáik megoldásában” – tette hozzá Kövér László.

Luka Bebics arra emlékeztetett, hogy Magyarország mindig is kiemelt figyelmet fordított Horvátország támogatására, a törvényhozási elnökök találkozója pedig nagyon régi tradíció, amely a két ország közötti szoros, baráti viszony eredménye is. Felidézte, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a horvát NATO-csatlakozás dokumentumát, s vállalta, hogy külön is gondozza az uniós taggá válás folyamatát.

A mostani találkozón felmerült témákról szólva elmondta: a közös folyók, így a Mura, a Dráva és a Duna kapcsán a környezetvédelem és a gazdasági témák is napirendre kerültek.

Az MTI kérdésére, miszerint lehetséges-e, hogy a horvát NATO-csatlakozási szerződéshez hasonlóan az uniós belépési dokumentumot is elsőként ratifikálja Magyarország, Kövér László így válaszolt: reméli, hogy „komoly és nemes versengés alakul ki, és remélem, hogy meg fogjuk nyerni”.

A magyar parlament elnöke a tárgyalást követően a határ menti Muracsányba (Gorican) utazott, ahol a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szervezetének vezetőivel találkozott. A megbeszélésekről Kövér László elmondta: a horvátországi magyarok számára olyan időszak ez, amikor a kisebbségi önkormányzatok választására készülnek, de várják a most folyó népszámlálás eredményét is.

„Sajnálatos, hogy így kell fogalmaznom, de pozitív meglepetés lenne, ha nem az volna az eredmény, hogy a korábbi népszámlálásokhoz hasonlóan jelentősen tovább fogyatkozott az itteni magyar közösség” – jelentette ki.

Ennek kapcsán arról tárgyaltak, hogy miként lehetne „a jövőt megfordítani, kicsit pozitív irányba”, vagyis a magyar közösség megmaradásához milyen anyaországi támogatásra lenne szükség. „Egyetértettünk abban, hogy az irány jó, a kormányváltás erkölcsi, lelki értelemben már önmagában jelentős fordulatot hozott a határon túli magyar közösségek életében, így a horvátországi magyar közösség életében is” – mondta Kövér László.

Úgy vélekedett azonban, hogy vannak még problémák, részben a magyarországi kormányzati rendszer belső koordinációján kellene javítani, hogy minden szakpolitikus „megfelelő informáltsággal nyúljon olyan ügyekhez, olyan kérdésekhez, amelyek érintik ezeknek a közösségeknek az életét”.

Hozzátette: bár nem az anyagiakon volt a hangsúly, de bíznak abban, hogy a magyar gazdaság helyzetének javulása révén a szimbolikusnál több támogatást is nyújthatnak majd ezeknek a közösségeknek. Az itteni magyarság nagyságrendileg elégedett azzal a támogatással, ami Magyarországról jön, de komolyabban kellene venni a véleményüket, hogy miként, milyen eszközökkel és milyen célokra érdemes ezeket a forrásokat fordítani – összegezte tapasztalatait Kövér László.

(MTI)