Huszonöt éve újult meg a Sikló

Huszonöt évvel ezelőtt helyezték ismét üzembe a második világháború idején megsérült Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. Az újjáépítés negyedszázados évfordulója alkalmából a főváros vezetése kedden emléktáblát avatott a Clark Ádám téri állomásnál, a Budapesti Városvédő Egyesület pedig kiállítást rendezett V. kerületi Kossuth Lajos utcai központjában.

A Lánchíd budai hídfőjénél, a budai Vár tövében lévő, az alagút melletti üvegkabinos közlekedési eszköz először 141 éve, 1870-ben indult útjára. A járatot 25 éve a BKV üzemelteti. Az állomáson elhelyezett tábla emlékeztet arra, hogy a Budavári Sikló a kontinens második siklóvasútjaként épült Széchenyi Ödön – a Lánchidat megálmodó Széchenyi István fia – kezdeményezésére; az ő nevéhez fűződik az önkéntes tűzoltóságok felállítása is.

Hutiray Gyula, a fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes beszédében azokat méltatta, akik már az 1970-es években sürgették a sikló újjáépítését, valamint azokat, akik a munkálatokban, a tervezésben és a kivitelezésben részt vettek. Kiemelte: mára a Budavári Sikló Budapest egyik jellegzetes idegenforgalmi látványosságává vált.

A Budapesti Városvédő Egyesület V. kerületi Kossuth Lajos utca 14–16. szám alatti központjában megnyílt kiállítás felidézi a siklót megálmodó Széchenyi Ödön alakját, bemutatja az 1860-as években készült terveket és fényképeket, valamint az 1986-os újjáépítés dokumentumait, terveit, fotóit. Látható a járműről készült tömegmakett és az a bronz emlékérem is, amelyet 1986-ban az ünnepélyes átadáskor a főváros ajándékozott a résztvevőknek. Különlegességként a sikló avatási ünnepségén átvágott nemzetiszín szalag egy darabját is kiállították.

A Budavári Sikló Európa második ilyen létesítménye volt a maga idején. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezte 1867-ben, a franciaországi Lyonban látott példa nyomán, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett, kötélvontatású vasút épüljön. A jármű 75 éven át hibátlanul működött, 1873-ban egy év alatt 1,5 millió utast szállított, 1943-ban a bevétel elérte a kétmillió forintot. Időközben a siklót többször is átalakították, de a gépészeti rész érintetlen maradt 1944 végéig, amikor az ostrom idején, az év utolsó heteiben a felső állomást és a kocsit bombatalálat érte. A még meglévő gépeket, berendezéseket 1948–49-ben elszállították, a pálya sínanyagát a romeltakarítási, vasgyűjtési mozgalom „hasznosította”. Hosszú évek civil aktivitásának köszönhetően 1980-ban a főváros megbízást adott a Metróber vállalatnak arra, hogy készítsen átfogó tanulmánytervet a sikló újjáépítésére. Ez lett az alapja a további helyreállításnak. A civil mozgalomból állami, illetve fővárosi program lett, és 1986. június 4-én, éppen 25 évvel ezelőtt átadták a siklót a forgalomnak.

Ma a két kocsi – Margit és Gellért – reggeltől estig szállítja az utasokat a 95 méternyi pályán. A két kocsi inga jelleggel van összekötve: miközben az egyik kocsi felfelé indul a másik lefelé megy. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani, a jelenlegi szerkezet másodpercenként 3 méteres sebességre lett kiépítve, ezt a tempót azonban 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.

(MTI)