Az intézet álláspontja szerint a statisztikán alapuló rangsorok nem mutatják hitelesen a képviselők valódi eredményességét az európai belpolitikában, ezért csak tevékenységük mélyebb elemzése tud valós képet adni. A magyar EP-képviselők elmúlt évének értékelését három fő szempont alapján dolgozták ki.
Megvizsgálták a képviselők európai belpolitikában játszott szerepét. Ennek során kiemelt fontosságúnak tekintették az európai parlamenti jelentéskészítésre szóló megbízást. A Nézőpont Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a plenáris ülésen való felszólalás látványos, de az európai belpolitika szempontjából egy-egy témában az Európai Parlament állásfoglalásának előkészítése sokkal fontosabb. E szempontból az elmúlt egy évben Surján László (Fidesz–KDNP) munkája volt a legfigyelemreméltóbb, mivel ő volt a 2010-es európai költségvetés jelentéstevője.
A második vizsgálati szempont a magyar belpolitika európai megjelenése volt. A nemzeti szinten ellenzékbe szorult pártok EP-képviselői az európai belpolitikát a kormánykritika fórumaként is felhasználhatják. Mivel a legtöbb EP-képviselő valamelyik európai pártcsaládnak is tagja, a nemzeti szintű kormány–ellenzék ellentétek az európai szintű pártpolitikában is megjelenhetnek. E téren a szocialista politikusok voltak a legaktívabbak – áll az elemzésben.
Végül a harmadik, az intézet által legfontosabbnak tartott szempont során azt vizsgálták, hogy milyen mértékben sikerült érvényesítenie a magyar EP-képviselőknek a magyar érdekeket az európai belpolitikában. A sikeres nemzeti érdekképviselet szempontjából döntő a megfelelő témaválasztás, a téma európai dimenziójának felmutatása, valamint a sokféle szempont és érdek európai szintű kompromisszumának előkészítése. A Nézőpont Intézet szerint a leglátványosabb munkát a 2009 és 2014 közötti ciklus második évében ezen a területen Járóka Lívia, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője végezte – állapítja meg a jelentés.
A teljes elemzést a Nézőpont Intézet honlapján olvashatja.
Gálvölgyi János ravasz módon szúrt oda Orbánéknak