Az eddig ismeretlen katonai kutatást Jirí Kotyk cseh történész fedezte fel a csehszlovák állambiztonsági hivatal (STB) jelenleg még zárolt levéltári anyagai és néhány korabeli szemtanú emlékei alapján – közölte a hét végén a közszolgálati cseh televízió.
A kutatást röviddel az 1948. februári kommunista hatalomátvétel előtt befejezték, s az eredményeket, illetve a kutatóközpont berendezéseit az antikommunista aktivisták egy csoportja Nyugatra menekítette. A kísérleteket az úgynevezett kozmikus halálsugarakkal a Prágától mintegy 70 kilométerre keletre fekvő Zivanice település elhagyott téglagyárában végezték. A televízió felvételei szerint a terület ma elhagyott, fákkal van benőve, az egykori épületek alapjai alig felismerhetőek.
Levéltári dokumentumok szerint a kutatást és a kísérleteket egyelőre ismeretlen okokból közvetlenül Edvard Benes államfő hivatala irányította, és a Legiobankában lévő különleges pénzalapból finanszírozta.
A laboratóriumok munkáját Jan Stampfel mérnök irányította, és kiderült, hogy a munkák iránt a korabeli, már kommunista ellenőrzés alatt lévő állambiztonsági hivatal is nagy érdeklődést mutatott. „Az STB jelentéseiben valamiféle epsilonsugarakról, illetve állatokon elvégzett laboratóriumi kísérletekről van szó” – mondta a televíziónak Kotyk. Néhány idősebb helyi lakos elmondta: a háború után arról beszélt a lakosság, hogy a laboratóriumokban olyan sugarakkal kísérleteznek, amelyek akár ötvenméternyi távolságból is képesek agyonütni a kutyát.
„Azt állították, hogy a levegőből különféle sugárzások érkeznek, néha jók, néha rosszak, és hogy a sugarak hatással vannak az emberre is” – jelentette ki egy idős asszony, aki fiatalon rövid ideig segédmunkásként dolgozott a kutatóközpontban.
Jan Stampfel, a laboratóriumok vezetője 1947 őszén a szovjetekkel és a britekkel is tárgyalásokat folytatott a „halálsugarak” kutatási eredményeinek esetleges átadásáról. Ezeket az állambiztonság is megpróbálta megszerezni. A kereszténydemokrata Néppárt helyi aktivistái 1947 karácsonyán a laboratórium legfontosabb berendezéseit Németország nyugati szövetségesek által megszállt övezetébe szállították.
„Az akciót az elnöki iroda közvetlen utasítására hajtottuk végre. Állítólag erre azért volt szükség, hogy a berendezések és az anyag ne kerülhessen a Szovjetunió kezébe” – állítja Václav Metelka, az akció egyik résztvevője kiadatlan emlékirataiban.
Jan Stampfel 1950-ben meghalt. A laboratóriumi berendezéseket Nyugatra szállítók többségét az ötvenes évek elején koholt perekben „hazaárulásért” sokéves börtönbüntetésre ítélték. A kutatás eredményei, illetve a laboratóriumi berendezések további sorsa máig ismeretlen.
(MTI)
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron