A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) első embere felhívta a figyelmet, hogy a sportra fordítható költségvetési keretet több mint másfélszeresére növelték: míg e célra 2010-ben 16,3 milliárd forintos volt az előirányzat, 2011-ben a Nefmi büdzséjén belül 24, összkormányzati szinten pedig 31 milliárd forint a támogatás összege.
Beszélt arról is, hogy az idei büdzsében stratégiai szerepet kapott az utánpótlás-nevelés támogatása, ez 1,6 milliárd forint, 2,2 milliárd forint pedig – új tételként – az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása és az MLSZ utánpótlás-nevelési feladatainak ellátása.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a szabadidősport idei költségvetési támogatása a tavalyihoz képest 25 százalékkal emelkedett meg, csaknem 600 millió forintra nőtt; ugyanilyen arányban bővült az iskolai, diák- és felsőoktatási sport költségvetési támogatása is. A nemzeti erőforrás miniszter szólt arról is, hogy az Orbán-kormány felülvizsgálta az állam sportban betöltött szerepét, és a sporttörvény tavalyi módosításával visszaadta a sport civil szervezeti szintjének a köztestületi döntéshozatali jogosítványokat.
A fogadási részesedéseket is újragondolják
Megjegyezte, folyik a sporttörvény átdolgozása és az éves sporttámogatási rendelet előkészítése; ennek során kiemelt figyelemmel kezelik a sportfinanszírozásban bevezetendő mutató-, szűrőrendszert. Kitért arra is, hogy újra kívánják gondolni a nem állami játékszervező által szervezett sportfogadást, a közvetítési jogokból való részesedést, tisztázni kívánják a tulajdonosi helyzetet, valamint a vagyoni értékű jogok körét, a szövetségi szintű gazdálkodást.
A miniszter szerint az új Országgyűlés és a kormány az elmúlt egy évben meghozott döntéseivel lerakta a sport új szerkezeti alapjait. Mint mondta, az új sportstratégia középtávú célként kitűzi: el kell érni, hogy a magyar lakosság 25-30 százaléka az európai átlaghoz felzárkózva mozgásban gazdag életmódot folytasson. Ezért a kormány mind a köz-, mint a felsőoktatásban biztosítani kívánja az infrastrukturális és finanszírozási hátteret. Ennek apropóján közölte: ma Magyarországon a felnőtt népesség csupán 16 százaléka sportol, ha azonban szűkebb értelemben vizsgáljuk ezt – heti két alkalommal, minimum félórás mozgást veszünk alapul –, kiderül, ez a szám csupán 9 százalék.
Kötelezően megmozgatnák a gyerekeket
Elfogadható és támogatható – fűzte hozzá a miniszter – az a kormányzati cél, hogy a mindennapos kötelező tanórai testnevelés helyett átmenti jelleggel, a következő tanévben bevezessék a mindennapos kötelező testmozgást az alapfokú közoktatási intézmények első négy osztályában. A mindennapos kötelező tanórai testnevelést pedig a 2012–2013-as tanévtől, felmenő rendszerben vezetnék be.
Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy a jövőben az állami sportvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében a tartósan állami tulajdonban tartandó, stratégiai sportlétesítmények – olimpiai központok, kiemelt sportfeladatot ellátó létesítmények – fejlesztésének, működtetésének feladatát a Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt.-nél kívánják összpontosítani. Hozzátette: ezzel a centralizált, profiltiszta, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó, 100 százalékban állami tulajdonú céggel az eddiginél hatékonyabb sportlétesítmény-üzemeltetés és -fejlesztés garantálható.
Elmondta: jelenleg is zajlik a Nemzeti Sportközpontok mint költségvetési szerv megszüntetése, a közfeladat BMSK Zrt.-nél történő ellátásának biztosítása, ezt május 1-jétől a Nemzeti Sportközpontok vezetője kormánybiztosként irányítja. A miniszter közölte azt is, hogy a magyar uniós soros elnökség június 27–28-án Gödöllőn sportigazgatói értekezlettel zárul.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Európa szenved a migrációtól, a háborútól és a gazdasági nehézségektől - videó
