Ez utóbbi megoldás lényege, hogy bizonyos hatásfok fölött a kapcsolt erőművek bizonyítványokat kapnak, amiket értékesíteni tudnak. A papírokat a fogyasztókat kiszolgáló társaságoknak kellene megvásárolniuk meghatározott mértékben, így a költségek végül valamennyi ügyfelüknél lecsapódnának. Jelenleg a kapcsolt termelők – a megújuló erőművekkel együtt – az előállított áramot a piacinál magasabb áron tudják csak értékesíteni, az így adott támogatás pedig ugyancsak a fogyasztók villanyszámlájában jelenik meg. Ezt váltaná fel körülbelül egy évre a hőoldali támogatás, amely nem a megtermelt áramot, hanem a hőenergiát támogatná, de csak lakossági célú felhasználás esetén.
– Ilyen rövid idõ alatt nem lehet felállítani egy olyan bonyolult rendszert, mint a bizonyítványokon alapuló támogatás – fogalmazott megkeresésünkre Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára. Hozzátette, ehhez egy teljes intézményi, illetve elszámolórendszert kellene felállítani, amit a fűtési szezonig nem lehet kivitelezni. Leszögezte, a kormányzati forgatókönyv szerint a hőtermelési támogatást ősszel vezetik be, majd 2013-ban jöhet a kapcsolt bizonyítvány rendszere. Bencsik János kifejtette, amint a kormány elfogadja a minisztérium tervezetét, a dokumentumot átküldik Brüsszelbe előzetes vizsgálatra, aminek három hónap az átfutási ideje.
Vinkovits András szerint azonban nem biztos, hogy az Európai Unió nem köt majd bele az újfajta támogatásba, hiszen ilyen rendszer még nem létezik a világon. A szakember emellett arra emlékeztetett, hogy 2007-ben a kötelező áramátvételi rendszert másfél hónap alatt kialakították. – Ehhez képest ma már sokkal felkészültebbek a piaci szereplők, a zöldbizonyítványon alapuló rendszerre pedig számos európai példa kínálkozik, amit csak át kellene emelni, hazai viszonyokra igazítani – fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes.
Magyar Péter testvére nem tudja értelmezni a „fizetési lista” kifejezést - videó