A napokban ismertette Horváth Gergely, a Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója a turisztikai marketingszervezet által készített felmérést, mely szerint tavalyhoz képest jelentősen, 46 százalékról 54 százalékra nőtt azon háztartások aránya, ahol a főszezonban utazást terveznek. Horváth sajtótájékoztatóján azt is elmondta: fő céljuk és stratégiájuk a belföldi részesedés növelése. Halassy Emőke, a Magyar Turizmus Zrt. munkatársa ennek kapcsán a Turizmus és direkt kommunikáció című múlt heti konferencián elmondta: a magyarok utazási szokásainál még mindig a külföld presztízse a számottevő. A belföldi turizmusból 237 milliárd forint bevétele származik az országnak, a külföldi turisztikai motivációból utazók ezzel szemben 438 milliárdot visznek ki az országból.
Halassy Emőke a válság turizmusra gyakorolt hatásával kapcsolatban elmondta: 2010-ben ugyan már elindult a növekedés, de a 2008-as szint elérését a szakértők 2012–13-ra valószínűsítik. Az emberek jobban megnézik, mire költenek, meggondolják második, harmadik utazásukat, és elmondható, hogy a közeli célpontok népszerűbbek. Ez Magyarország szempontjából Európában jó, hiszen jól megközelíthetőek vagyunk, a második, harmadik utazások elmaradása viszont egy rossz hír volt, hiszen országunk gyakran szerepelt a fő utazást követő úti célként – fejtette ki az előadó.
A turisztikai marketingszervezet által készített kutatás szerint Magyarországon a helyzet javulását az is jelzi, hogy a tervezett külföldi utak mellett idén a magyarok közül többen terveznek belföldi utazást, sőt az utazni szándékozók 64 százaléka csak belföldre fog utazni. Az utazások tervezett ideje is megnőtt, valamint az az összeg, melyet erre szánnak, ez a nyári időszakban átlagosan 104 ezer forint. Szintén többen vennének igénybe idehaza fizetős szálláshelyet, mint korábban. Ennek kapcsán pozitív fejlemény, hogy áprilisban 11,8 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához viszonyítva, a vendégek száma pedig 11,6 százalékkal haladta meg a 2010 azonos időszakit. Január–áprilisban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt csaknem 8 százalékkal emelkedett.
Mit ad az embernek az utazás?
– 2006 óta mindig egy-egy gondolat köré csoportosították a stratégiát a belföldi turizmusban – emlékeztetett Halassy Emőke. Így született meg öt éve a „Nagy ízutazás” szlogen, majd például 2008-ban a „Vizek éve” vagy tavaly a „Fesztiválok éve”. Idén azonban úgy gondolták, hogy érdemes egy kicsit máshogy megközelíteni a témát. Úgy látják, a belföldi turizmusnak attitűdbeli gátjai is vannak, nem csak az anyagi és időbeli korlátok érvényesülnek. A belföldi utak iránt még mindig leginkább a „szájreklám” kelti fel az érdeklődést, az internet ezen a téren nagyon le van maradva, de természetesen érzékelhető az online közösségi oldalak használata is ilyen témákban. A tendencia azonban az, hogy csak akkor veszik igénybe az internet szolgáltatásait az utazni szándékozók, ha már nagyjából döntöttek az úti célról – fejtette ki Halassy Emőke.
2011-ben az utazást olyan szempontból próbálják pozicionálni, hogy mit ad hozzá az ember életéhez. Az élmények szerepét, az országhoz való érzelmi kötődést hangsúlyozzák. Az új szlogen: „Magyarország – Szívedhez legközelebb”. A turizmus egyébként is az örömről, az élményről szól, az emberek számára egy olyan befektetés, ami nem évül el, maradandó értéket képez – vélte az előadó.
Puskás és Liszt a legismertebb
A turizmus egyik kulcskérdése, hogy hogyan kezeljük, használjuk ki azokat a sztereotípiákat, melyek országunkkal kapcsolatban élnek. Ahogy arra Halassy Emőke rámutatott, hazánk esetében az egészségturizmus lehet egy olyan zászlóshajó, amely ide vonzhatja az embereket. Ennek kapcsán Kiss Róbert Richárd turisztikai újságíró előadásából megtudhattuk, hogy az orosz turisták az egyik legpozitívabb dologként pont a fürdőket értékelik a magyar turisztikai kínálatból, a Széchenyi-fürdő az egyik kedvencük, és Hévizet igazi kuriózumnak tartják. Tehát nem kerülhetjük meg azt a kérdést sem, hogy külföldön miként gondolkodnak Magyarországról.
Kiss Róbert Richárd munkája során számos ismert és meglepetésszerű külföldi véleménnyel is találkozott Magyarországgal kapcsolatban, melyek közül több inkább csak mulatságos, de találni köztük olyan véleményeket, melyeken érdemes elgondolkodni. Az újságíró szerint hazánkban azt hisszük, hogy a Nobel-díjasainkat ismerik a világban, de valójában nagyon kevés helyen tudják, kik voltak. Puskás Ferencet ismerik a leginkább, míg az európai uniós tagállamokban Liszt Ferenc a legismertebb magyar.
„Éhes ország” és horrorvonat
Az amerikaiak azon kívül, hogy „éhes ország” vagyunk, nagyon keveset tudnak rólunk. Gábor Zsazsa az a híresség, akiről tudják, hogy magyar származású, és egy homályos kép él bennük arról, hogy mi egy pusztai, lovas nép vagyunk. Azok közül az amerikaiak közül, akik jártak nálunk, többen az önbizalomhiányt emelték ki, illetve azt, hogy hajlamosak vagyunk túl sokat beszélni a problémáinkról. Szintén a puszta és emellett a csárdás és a gulyás a hívószavak Magyarország kapcsán a németeknél, akiknek háromnegyede – a felmérések szerint – kifejezetten kedvel bennünket, és szívesen jönne ide, ha valamilyen kedvező turisztikai ajánlatra bukkanna. A magyarok szerintük is szomorúak, ugyanakkor összetartóak.
A japánokat elsősorban a Mátyás-templom, a Hősök tere, Pécs, Debrecen és Sopron érdekli. Szívesen töltik idejüket a Duna-parti kávézókban vagy a Mátyás-pince étteremben. A gulyást és az aszút nagyon kedvelik, ugyanakkor a magyarországi vonatokat a horror vonataként emlegetik, és szörnyülködve nézik a graffitiket.
Ezeket a sztereotípiákat nagyon nehéz befolyásolni – vélte Kiss Róbert Richárd, hozzátéve, hogy ebben az országimázsnak volna komoly szerepe, ám nem könnyű úgy alakítani, hogy valami izgalmas dolog süljön ki belőle, mivel a társadalmi elvárás az, hogy mindenkihez szóljon, és semmiképp se legyen vad.
Összességében még mindig a Balaton és Budapest a legismertebb helyszínek a külföldiek számára hazánkban. Budapest a leglátogatottabb hazai város, fejlesztése kulcsfontosságú a hazai turizmusban. Ennek kapcsán a kedden rendezett Budapestinfo Nap 2011 című konferencián Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt is kiemelte, hogy a budapesti turizmusfejlesztés érdekében szorosabb együttműködés szükséges a turizmus szereplői és az önkormányzati cégek között, ezért a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is megbízta a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központot (BTSZK) egy turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozásával, melynek segítségével támogatási forrásokhoz juthat a fővárosi turizmus.
Amikor mindent egyszerre akarunk
– A válság arra is rávilágított, hogy a meglévő módszerek újraélesztése a turizmusban már nem elég, új megoldásokra van szükség – emelte ki Hivatal Péter, a Direkt Marketing Szövetség elnöke a konferencián. Ennek felismerésekor pedig nem lehet megkerülni az internet szerepét. Arany János a Google Magyarország képviseletében kijelentette, hogy a turizmusban működő cégek nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a tényezőt, sőt érdemes az internet turisztikai célú felhasználását kontrollálniuk, mintegy vezetve az embereket az érdeklődéstől egészen az utazás megvalósulásáig. Mint kifejtette: a jövendőbeli potenciális partnerek számára meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, hogy a lehető leghatékonyabban tudják használni a szolgáltatásaikat.
– Az internet használatában a szálláskeresés és a repülőjegyek foglalása a meghatározó – ismertette Arany, hozzátéve: a trend a szállásoknál is egyre inkább abba az irányba mutat, hogy az emberek nemcsak keresnek, hanem le is foglalják a szállást, amelyet sok hazai cég nem tesz lehetővé, ez pedig egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza őket. Arany János szerint egy olyan világban, ahol mindent egyszerre akarunk, és már reggel az ágyban fekve okostelefonunkkal e-maileket olvasunk, megrendeljük az este olvasott könyv következő részét, és tájékozódunk, hogy milyen időre számíthatunk aznap, a turizmusban működő cégek számára a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek használata kötelesség, ha versenyképesek akarnak maradni a piacon.
origo.hu
Egy napot sem volt a munkahelyén szeptemberben, de ötmilliót vett fel Magyar Péter
