A szezonálisan kiigazított adatok szerint az első negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2 százalékos, az ipar 2,9 százalékos növekedést, míg az építőipar 2,7 százalékos, a szolgáltatások összesen pedig 0,2 százalékos mérséklődést mutatott.
Az előző negyedévhez képest a háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,7 százalékkal csökkentek. A közösségi fogyasztás 3,1 százalékos, a végső fogyasztás 0,4 százalékos növekedést mutatott. Az export 5,5 százalékkal, míg az import 5,3 százalékkal emelkedett. A KSH szerint a növekedés továbbra is főként az ipari exportnak köszönhető.
Az előzetesen közölt adatokhoz képest a negyedéves GDP-növekedés nem változott, az éves viszont javult, korábban 2,4 százalékos éves emelkedést közölt a KSH.
A KSH közölte, hogy a kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó csökkenése – 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, 2011 első negyedévében 2,5 százalékkal nőtt. Ennél magasabb ütemű növekedés utoljára 2006 negyedik negyedévében volt. Az első negyedévi GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.
Heterogén az ágazatok első negyedévi teljesítménye
A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok első negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen, 11,4 százalék nőtt, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 13,2 százalékos bővülés miatt. Az ipar egészében 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr és a textília gyártása területén. A feldolgozóipari ágazatok döntő többségében is növekedés figyelhető meg néhány kivételtől eltekintve. Az energiaipar teljesítménye gyakorlatilag stagnált elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására.
Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést, 9,2 százalékos csökkenést mutatott, minden építménycsoport termelése csökkent. Az első negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma kevesebb mint fele volt a 2010. első negyedévinek. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az előző negyedévhez hasonló, 0,7 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 1,7 százalékkal emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az egészségügyé – elsősorban a járóbeteg-ellátás növekedése következtében – több mint 1 százalékkal nőtt, az oktatásé 2 százalékkal csökkent.
A pénzügy, az ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások területén 1,4 százalékos visszaesés mutatkozott. A pénzügyi tevékenység teljesítménye főként a bankok hitelezési aktivitása miatt csökkent. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP első negyedévi növekedéséhez.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is csökkenést mutatott, 0,8 százalékkal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén csökkent, 0,8 százalékkal. Ezen belül volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerekre, a közlekedésre, a kulturális és egyéb szolgáltatásokra fordított kiadásoknál. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,4 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás viszont 3,8 százalékkal nőtt, ami így 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévekhez képest kisebb mértékű, 1,6 százalékos, ami 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A beruházások csökkenő tendenciája ellenére a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágak beruházásai számottevően nőttek: elsősorban a jármű és elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások, valamint erőműépítések, hálózatbővítések és fejlesztések következményeként.
A készletek állománya az első negyedévben folyó áron 7 milliárd forinttal csökkent, ami jelentős változás az előző év azonos időszaki 175 milliárd forintos csökkenéshez viszonyítva. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában és a kiskereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott, ami majdnem teljes mértékben képes volt ellensúlyozni az elfogyasztott földgáz készletek értékét. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 1,7 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 620 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is két számjegyű növekedést mutatott, mindkettő 14,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához – közölte a KSH.
Lassult a külkereskedelmi forgalom növekedése
Áprilisban tovább lassult az export és az import éves összevetésű növekedési üteme, és a havi külkereskedelmi többlet a február és márciusi egyenként 830 millió eurót meghaladó rekordszintről 479 millió euróra, az egy évvel korábbit mindössze 24 millió euróval meghaladó összegűre csökkent.
Euróban számolva az áprilisi export 13,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a februári 27 százalék feletti és a márciusi 18,4 százalékos növekedést követően. A behozatal növekedése 13,9 százalékra lassult az előző két hónap 20,4, illetve 16,1 százalékáról.
Az első négyhavi export euróban 20,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az első negyedévben 23,5 százalékkal, az import 21,7 százalékkal nőtt az első negyedévben, míg az első négy hónapban 19,7 százalékkal. A január–áprilisi exporttöbblet 638 millió euróval nőtt az előző év azonos időszakához képest, és 2,551 milliárd eurót tett ki.
A KSH szerint áprilisban a kivitel értéke 6,328 milliárd eurót (1685 milliárd forintot), a behozatalé 5,849 milliárd eurót (1560 milliárd forintot) ért el. A külkereskedelmi mérleg az év negyedik hónapjában 479 millió euró (126 milliárd forint) aktívumot mutatott, ami az egyenleg 24 millió eurós (4 milliárd forint) javulását jelenti az előző év azonos időszakához képest. Az áprilisi kivitel 77, a behozatal 69 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország.
Január–áprilisban a kivitel értéke 26,350 milliárd euró (7141 milliárd forint), a behozatalé 23,800 milliárd euró (6453 milliárd forint) volt. A külkereskedelmi mérleg 2,551 milliárd euró (688 milliárd forint) aktívumot mutatott, ez az egyenleg 638 millió eurós (178 milliárd forint) javulását jelenti a 2010. január–áprilisi 1,912 milliárd euró (510 milliárd forint) aktívumhoz viszonyítva.
(MTI)
origo.hu
Egy napot sem volt a munkahelyén szeptemberben, de ötmilliót vett fel Magyar Péter
