Soros György már az Európai Unió összeomlásáról beszél

Európának szüksége van egy B tervre – vélekedett Soros György egy vasárnapi bécsi rendezvényen. A magyar származású amerikai milliárdos úgy vélekedett, elképzelhető, hogy valamelyik uniós ország kiválik az euróövezetből.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/793178" target="_blank"><strong>• „Semmi olyat nem kérünk, ami ellentétes lenne az érdekeikkel”</strong></a>

MNO
2011. 06. 26. 14:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió a „gazdasági összeomlás” szélén van – vélekedett az üzletember, a róla elnevezett alapítvány elnöke a bécsi pódiumbeszélgetésen. Az uniós vezetők eddig csak időt nyertek, de az idő ellenük dolgozik. Soros egyfajta B tervet sürgetett, amely elmozdulást jelentene „a status quótól”. A liberális demokráciák egyik alapvetése az a felismerés, hogy minden rendszernek magában kell foglalnia a korrekció lehetőségét. „Az euró létrehozásakor nem számoltak korrekciókkal. Nem voltak rendelkezések arra nézve, hogy valamely ország elhagyja az euróövezetet, pedig ez a jelenlegi körülmények között valószínűleg elkerülhetetlen” – mondta Soros, habár konkrét országot nem említett.

Az euró fennmaradása mindenkinek létfontosságú érdeke, de „jelenleg nincs B terv. Ezért ragaszkodnak a kormányzatok a fennálló helyzethez, ezért iparkodnak fenntartani a meglévő elrendezést, ahelyett hogy elismernék: vannak alapvető hibák, amelyeket orvosolni kell. Nézzünk szembe azzal, hogy gazdasági összeomlás szélén vagyunk, amely mondjuk Görögországban kezdődik, de könnyen továbbterjedhet. A pénzügyi rendszer továbbra is rendkívül sérülékeny” – vélekedett Soros.

A mostani helyzetet jó alkalomnak nevezve a lehetséges intézkedések közt említette, hogy az EU létrehozhatna nagyobb közös központi költségvetést az áfabevételek vagy a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók egy részéből, európai intézményt alakíthatna a bankok garantálására, és megháromszorozhatná mentőalapját szintén az adóbevételekből. Hosszú távon az euró megmaradása feltételének mondta a politikai uniót az EU-ban. A hiányosságok közé sorolta, hogy az euróövezetnek van ugyan közös központi bankja, de nincs sem központi kincstára, pénzügyirányítása – végeredményben pénzügyminisztériuma –, sem költségvetési politikája.

Az euró a különbségek mélyülését okozta ott, ahol konvergenciát vártak tőle – mondta Soros, a spanyol és a német versenyképesség színvonalát összehasonlítva. Az európai integráció „kifogyott a lendületből”, és jelenleg az integrációval ellentétes folyamat zajlik – vélekedett. Európa választás előtt áll, hogy nemzeti vagy európai szinten kezeli-e a helyzetet – mondta. Az EU „túlélését” alapvető érdeknek nevezte. Soros szerint az európai közvéleménynek kell arra ösztönöznie az európai vezetőket, hogy kidolgozzanak egy európai megoldást, egy B tervet.

A beszélgetés egy másik résztvevője, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője is úgy vélekedett, az EU-nak politikai unióvá kell válnia, létre kell jönnie egy közös politikai térnek és egyfajta „Európai Egyesült Államoknak”. A politikai unió kulcsa a vezetők közvetlen választása mellett egy közvetlen európai adó lehetne, amely érdekeltté tenné az unió polgárait az uniós politika formálásában – mondta.

Verhofstadt szerint jelenleg hiányzik az EU-ban a valódi politikai vezetés, ehelyett a tagállamok politikusai részéről egyre gyakrabban találkozni nacionalista és populista érvekkel. Ezek „megpróbálják elhitetni az emberekkel, hogy nemzeti keretek között lehetséges megoldást találni” a problémákra – mondta. A politikus ezzel szemben úgy látja, a nemzetközi gazdasági válság lehetőséget teremt a politikai unió felé haladásra. Soros szerint az „Európai Egyesült Államok” a jelenlegi politikai légkörben utópia, de abban egyet lehet érteni, hogy „európai megoldásra” van szükség.

Elemzők emlékeztetnek, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek a múlt héten hozzájárultak a közös mentőalap (EFSF) kölcsönzőképességének növeléséhez. Ezt 440 milliárd euróra emelik az eddigi 225 milliárdról azáltal, hogy a tagországok adta garanciák összegét 780 milliárd euróra növelik az eddigi 440 milliárdról.

Ily módon az EFSF lehető legjobb, AAA hitelminősítői osztályzatához szükséges többletgarancia 165 százalékra nő 120 százalékról, úgyhogy megszüntethetik a készpénz-tartalékolást és következésképp a túlvállalást, azaz hatékonyabb lehet az EFSF működése. A túlvállalás azt jelenti, hogy – szintén az AAA adósosztályzat védelmében – az EFSF eddig mindig nagyobb értékben bocsátott ki kötvényt, mint amekkora összeget abból a támogatott országnak – eddig Portugáliának – továbbkölcsönzött.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.