„Vallotta, hogy a mérték mindenek előtt való” + Képriport + Videó

– Szeretett nemzete határon innen és túl most fájdalommal búcsúzik Mádl Ferenctől – mondta el Schmitt Pál a korábbi köztársasági elnök keddi búcsúztatásán a budapesti Fiumei úti sírkertben. A szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező, szelíd erőé – hangsúlyozta Király Miklós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja.

Tekintse meg a HírTV felvételét!

„Nincs az a terméketlen, porladó föld, amit meg ne lehetne kötni” – mondta Schmitt. A közösségnek is megvannak a megkötői, akik egy nemzetnek adnak tartást, Mádl Ferenc ilyen erős jellemű ember volt szolgálatkész életével – tette hozzá. Schmitt elmondta, hogy Mádl olyan világból érkezett, ahol az egyszerű emberek almáriumán ott volt a Biblia és a Pallas lexikon. Hatással volt az őt ismerők sorsára, sose magát helyezte előre – vélte Schmitt. Mélységes humanizmussal vitte végbe a sors által rá testált feladatokat – tette hozzá.

Schmitt szerint nemcsak a pulpitusról hirdette, hanem a való életben is kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út a mosoly. „Vallotta, hogy a mérték mindenek előtt való.” Pontosan tudta, hogy a nemzet élete hasonlatos egy építményhez. Az egyik generáció építi, a másik rombolja – tette hozzá. Még sok dolgunk van – idézte föl Schmitt Mádl beiktatási beszédét, amely ma is aktuális. Vallotta, hogy a mérték mindennek elébe való, mértéktelen volt azonban az igazság tiszteletében, a család és a barátok szeretetében, a tudás előtti alázatban, a nemzet iránti elkötelezettségben és a művészetek iránti rajongásban – vélekedett.

A köztársasági elnök kitért arra, hogy Mádl Ferenc a nemzet boldogulását a magyar örökség továbbvitelében és az európai szellem kiteljesítésében látta. Mint mondta, egész életével, minden cselekedetével e kettő szintézisét képviselte. Nemcsak tanított a katedrán, hanem nevelt is politikusi-államfői kiállásával, emberi jellemvonásaival, értéket képviselő jelenlétével – közölte.

Schmitt arról is beszélt, hogy Mádl Ferencnek bizonyára örömmel telt meg a szíve, amikor az alaptörvény nemzeti hitvallásában viszontláthatta saját krédóját, mely szerint: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.” Szeretett nemzete határon innen és túl most fájdalommal búcsúzik Mádl Ferenctől – zárta szavait Schmitt.

„A nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt”

Mádl Ferenc a szelíd erő politikusa volt, az átfogó műveltségből, felelős mérlegelésből, a hivatás iránti alázatból, évtizedes külföldi és hazai tapasztalatokból, jóakaratból és szeretetből építkező, szelíd erőé – mondta Király. „Ezért is tudta államfőként egész nemzetét hitelesen képviselni. Ugyanakkor az alapvető értékek védelmében a nagy elvi kérdésekben szilárd és hajlíthatatlan volt, lett légyen szó akár az Országgyűlés által elfogadott törvények Alkotmánybíróság elé viteléről” – tette hozzá.

Politikusi életében is központi helyet foglalt el az oktatás, a tudomány és a kultúra támogatása. Tudta, hogy a tudomány mennyire fontos a gazdasági és más nehézségek meghaladásához, és ehhez mennyire lényeges a kutató- és tudományos intézmények autonómiája, szabadsága és felelőssége – fogalmazott Király. Utalt arra, hogy Mádl Ferenc „gyakorolta, de nem kedvelte a hatalmat, különösen nem a hatalom külső jegyeinek hangsúlyozását”.

A professzor szabadságát őrizve államfőként is elérte, hogy a Belvárosban szabad mozgása legyen: a kormányőrök csak az egyetem falain kívül várhatták, egyetemi dolgozószobájába pedig nem engedett riasztóberendezést telepíteni. Közjogi méltóságként is alighanem családja körében volt a legboldogabb – fogalmazott Király. Mádl Ferencnek „szívügye volt az országhatárokon kívülre szakadt magyarság szolgálata, kezdettől fogva támogatta, hogy a külföldön élő magyarok lakóhely hiányában is magyar állampolgárságot kaphassanak” – jelentette ki.

Király közölte: Mádl Ferenc, ha nem ragadja el a halál, a napokban Szabadkára ment volna magyar jogászok meghívására, mert „tudta, hogy a szolgálat, a köz szolgálata nem ér véget a magas hivatal, a megbízatás megszűnésével”. A dékán Mádl Ferencre emlékezve úgy fogalmazott, életműve hibátlan és teljes, szolgálata kivételes, de éppen ezért nagyon nagy űr marad utána.

„A temérdek tudás, a jóakarat és a kedvesség nem száll a sírba veled, és tudom, hogy valahonnan most is féltő törődéssel gondolsz az országra” – fogalmazott Király. Mádl Ferenc azt vallotta, hogy a professzornak mindig egész tudását, egész hitét, világnézetét kell tanítványainak adnia, és nem csak a katedráról – emlékeztetett. Király Miklós kitért arra, hogy Mádl Ferenc látta meg először: Európa békéjének, fejlődésének záloga „egy értelmes és tanulmányozásra érdemes, izgalmas, új jogi rend”.
A sors különös adományaként értékelte, hogy Magyarország Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején csatlakozott az Európai Unióhoz. Mádl Ferenc politikusként is megőrizte a professzor és jogtudós minden erényét. Éppen ez teszi kivételessé közéleti teljesítményét – hangsúlyozta.

Igazodási pont volt

Granasztói György történész igazodási pontnak nevezte Mádl Ferenc volt államfőt a néhai elnök keddi budapesti temetésén. Igazodási pont volt, ezért ragaszkodnak hozzá olyan sokan az országban – jelentette ki a történész, egyetemi tanár. Úgy fogalmazott: a volt államfőt a hitén is alapuló jósága és erkölcsisége, nagy tudása, kritikus intelligenciája tette tekintéllyé, igazodási ponttá.

Az ELTE nyugalmazott egyetemi tanára azt mondta, hogy hiányozni fog Mádl Ferenc kikezdhetetlen erkölcsisége és szellemisége, tévedhetetlen ösztöne, egyszerű szívbéli jósága, szelíd tekintélye. Mádl Ferenc az országot felemelni képes erények megjelenítője a közéletben, amely ma egyöntetűen tiszteleg előtte, és amelyet ő mindig meg akart békíteni – mondta Granasztói. Utalt arra, hogy Mádl Ferenc néhány hónapja, 80. születésnapján „a felé áradó szeretet és megbecsülés nagy hullámait élhette meg, köztük régi barátja, Orbán Viktor miniszterelnök különleges méltatását”. Ez az ünneplés is jól mutatta, „közéleti pályafutásának ez a széles íve (…) politikai ugyan, de jóval szélesebb pályát és mélyebb rétegeket foglal magába”. „Mádl Ferenc (…) része a jelenünknek, és hatással van a cselekvésünkre” – jelentette ki.

„Mádl Ferenc jó tanára volt tanítványainak”

Jelenits István piarista szerzetes arról beszélt, hogy Mádl Ferencet magáénak érezhette az egész ország, amelynek néhány éven át első embere volt. Különös felelősségtudattal figyelt a legszegényebbekre, „nemzetközi kapcsolataink alakításában a béke útját járta, építette”. Mádl „jogász lett egy olyan korban, amelyben már-már megrendült a bizalmunk a jog és a közélet tisztasága iránt. Ő visszaszerezte a devalválódott szavak, értékek becsületét” – mondta Jelenits.

Emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc jó tanára volt tanítványainak, majd megbízható vezető a közéletben. „Nem kereste a népszerűséget, de megnyerte az egész nemzet bizalmát” – fogalmazott. Keresztény államférfiú volt, de nem úgy, hogy az egyház vagy a keresztények érdekeit védelmezte a másképpen gondolkodók ellenében, hanem úgy, hogy „keresztény lelkiismerettel munkálkodott az egész nemzet javára”. Hitt abban, hogy „nem egymás ellenében, hanem egymásért, együtt kell és lehet élnünk, boldogulnunk” – tette hozzá.

Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele kiemelte, hogy a néhai államfő „szerette az igazságot, távol állt tőle a gonoszság. (…) Tudta, hogy mennyire fontos a család, az otthon, a testvérek. (…) Tudta, hogy mit jelent elfogadni a másik embert. (…) Tudta, hogy európai látókörre van szükség és biztos ismeretekre.” Mádl Ferenc „tudatosan élt, képes volt a megismerésre, elszánt akarattal rendelkezett (…), foglalkoztatták az élet nagy kérdései. (…) Hű volt az európaisághoz, hű volt a magyarsághoz, és hű volt mindhalálig a kereszténységhez” – jelentette ki a perjel.

A temetési szertartáson Frajka Félix ferences szerzetes is szolgált.

Mádl Ferenc életének legfőbb értékeként ismerte el Istent

Mádl Ferenc életének legfőbb értékeként ismerte el Istent és a szolidáris szeretetet az emberek iránt – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapes