A meghívott előadók úgy vélték: e magyar többségű régiót két fő területen kell felkarolni. Egyrészt az infrastruktúrát kell fejleszteni, és erősíteni kell a helyi közösségek gazdasági erejét – fejtette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hangsúlyozta, hogy székelyföldi önkormányzati rendszer nélkül nincs lehetőség a tervek megvalósítására. Mivel regionális központja nincs Székelyföldnek, a székely székek (a hagyományos történelmi közigazgatási egységek), azaz a kistérségek egészséges konkurenciája a jövőben is megmarad – tette hozzá.
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Bukarest, Budapest és Brüsszel nélkül is van jövője Székelyföldnek. A függőségi viszonyok helyett szerinte partnerségi kapcsolatokat kell kialakítania a székely régiónak. Úgy vélte: a mezőgazdaságban, azon belül is az erdőgazdaságban, valamint a turizmusban is jelentős fejlesztési lehetőségek rejlenek. A tanácskozásnak otthont adó sátorhoz a beszédek megkezdése előtt érkezett meg négy nap után a Háromszéki biciklitúra az autonómiáért 44 fős csapata. A kerékpárosokat Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke, Szatmáry Kristóf belgazdasági államtitkár és a tusnádfürdői polgármester köszöntötte.
(MTI)
Szakadni fog az eső