Szűk egy év múlva helyhatósági, majd az év vége felé parlamenti választásokat tartanak Romániában. A 2008-as parlamenti választásokat követően a Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alakított koalíciós kormányt, amely a 2009-es elnökválasztás kampányáig „húzta ki”. A nagykoalíció a két évvel ezelőtti Basescu-Geoana párharcot már „nem tudta elviselni”, és a mostani elnök minimális sikerét követően az RMDSZ és a PDL alakított koalíciós kormányt a parlament kisebbségi képviselőinek a támogatásával. A pénzügyi krízis roppant súlyosan érintette Romániát, amelynek 26 milliárd dolláros hitelt kellett fölvennie az összeomlás elkerülésére az IMF-től és az Európai Uniótól.
Keleti szomszédunk hosszú utat tett meg a pénzügyi krízis kezdete óta. 2009 májusában, amikor az országnak az IMF-hez kellett fordulnia, akkor a költségvetési hiány a GDP 8 százalékánál is nagyobb volt, míg a folyó fizetési egyenleg hiánya a nemzeti össztermék 13 százalékát tette ki. A válság mélyülésével nagyon komoly megszorításokra kényszerült a jobbközép kabinet, többek között növelték az adókat, valamint 25 százalékkal csökkentették a közszférában a fizetéseket és a szociális juttatásokat is megvágták.
Nem maradtak el a következmények
2011 márciusában az IMF 3,5 milliárd euró értékben készenléti hitelt nyújtott az országnak, amely csupán azt a célt szolgálja, hogy egy újabb pénzügyi krízis esetén Románia nagyobb biztonságban legyen. Az IMF szerint idén a költségvetési hiány 4,4 százalékra csökkenhet, amelynek teljesülését eddig semmilyen tényező nem veszélyezteti.
Természetesen a kormánykoalíció népszerűsége az előbb említett intézkedések révén gyorsan zuhanni kezdet, és volt olyan időszak, amikor a kormánypárt csupán 10-13 százalékon állt. Az ellenzék többször megpróbálkozott a kabinet megbuktatásával, de bizalmatlansági indítványai egyszer sem kaptak többséget. Időközben az ellenzéki pártok a jövőbeli biztos választási siker érdekében létrehozták a szociálliberális szövetséget (USL), amely a nemzeti liberális, a szociáldemokrata és a Konzervatív Pártból áll. A gazdasági helyzet viszonylagos javulásával úgy tűnik, a kormánypárt is kijött a gödörből, amit alátámaszt a CCSB júliusi felmérése is.
Sima győzelmet aratnának a szociálliberálisok
Ha jövő vasárnap lennének a helyhatósági választások, a válaszadók 43 százaléka menne el szavazni, közülük pedig a legtöbben, 59 százalékos arányban az USL-re adnák le a voksukat. Ezt a PDL követi 21 százalékkal, a még be nem jegyzett Néppárt 9, a Nagy Románia Párt 3, a Román Ökológiai Párt 2, az RMDSZ, a Románia Haladásáért Országos Szövetség UNPR, a PNG és a Zöld Párt pedig 1-1 százalékot kapna.
Ezekkel az adatokkal szemben némileg mást közölt a Román Társadalomtudományok Intézete (IRSS). Az USL-re a megkérdezettek 49,5 százaléka voksolna, míg az ellenzéki szövetség után a PDL következik, amely a felmérés szerint a voksok 22,5 százalékára számíthat. Harmadik helyen van az UNPR, amelyre a megkérdezettek 7,8 százaléka szavazna.
Negyedik helyen az RMDSZ áll, a felmérés szerint a szövetségre a megkérdezettek 5,7 százaléka adná voksát. Az 5 százalékos parlamenti küszöböt átlépné a felmérés szerint a még hivatalosan be nem jegyzett Néppárt (PP), amely 5,2 százalékos eredménnyel szerepelne, a Nagy-Románia Párt (PRM) támogatottsága pedig 4,6 százalék.
Itt még bármi változhat
Románia gazdasági helyzete jó irányba halad és az ország várhatóan 3,5-4 százalékos növekedést könyvelhet majd el 2012-ben – állapította meg kedden az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által vezetett csoport, amely július 20 és augusztus 1-je között vizsgálta az ország gazdasági helyzetét. AZ IMF és az EB szerint idén 1,5 százalékos lehet a bővülés, valamint tovább növekedhet a belföldi fogyasztás és az uniós források lehívásának hatékonysága is javulhat.
Románia olyan nagy mértékben be van ágyazva a világgazdaságba, hogy gazdaságának növekedése majdnem teljes mértékben a külső környezettől függ – mondta el az MNO-nak Bakk Miklós politológus annak kapcsán, hogy az IMF a jövő évre akár négy százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart az országban. A román gazdaság kilátásai tehát jórészt azon prognózisok függvényei, amelyeket a világválság kapcsán megfogalmaztak, ezekből pedig többféle van – tette hozzá.
Az egyezkedés lesz az alapja mindennek
Bakk szerint a bizalmatlansági indítványok benyújtása gyakori eleme a romániai politikai életnek, de az indítványok elsődleges célja az, hogy általuk az ellenzék újratematizálja a politikai vitákat. A mostani kabinet várhatóan hivatalban marad a jövő év végi választásokig, és nem valószínű, hogy egy ilyen indítványt sikeresen át tud vinni az ellenzék – prognosztizálta a szakértő.
A magyarság jövőbeli parlamenti részvétele kapcsán a politológus két tényező fontosságát emelte ki. Szerinte döntő fontosságú lehet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzése, ami várhatóan őszre dőlhet el. „Ha sikerül bejegyezni az alakulatot, akkor várhatóan egyezkedésre fog kényszerülni az RMDSZ”. Bakk a másik tényezőnek a választási rendszer esetleges módosítását nevezte meg.
Változhat a választási rendszer
Rámutatott arra, hogy a 2008-ban alkalmazott egyéni kerületi rendszer nem okozott túl nagy aránytalanságokat és tartalmazott egy alternatív bejutási küszöböt az 5 százalék mellett, így a kisebb pártoknak is nagyobb esélye volt mandátumot szerezni. Ősszel várhatóan ennek a rendszernek a változtatása is fölmerülhet, de erről sokat még nem lehet tudni – tette hozzá.
Bakk szólt arról is, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon a polgármester-választás már egyfordulós lesz, ami kedvezhet a magyarságnak azokon a településeken, ahol a magyar szavazótábor relatív többséget tud teremteni. Természetesen ezeken a helyeken két vagy több magyar párt indulása esetén alkukra lesz szükség ahhoz, hogy legyen esély elnyerni a polgármesteri széket, és e városok sorában elsőként Marosvásárhelyt kell megemlíteni – zárta szavait a politológus.
Szakítópróba előtt a koalíció
Az utóbbi időszak legnagyobb politikai viharát az ország közigazgatási felosztása szolgáltatta. A PDL elképzelése szerint a jelenlegi 42 megyés rendszer helyett Románia 7 régióra (plusz a fővárosra és környékére) oszlik majd. A régiók fővárosai Kolozsvár, Brassó, Temesvár, Craiova, Konstanca, Iasi, Ploiesti és Bukarest lennének.
Az RMDSZ szerint azonban meg kell őrizni külön régióként a történelmi Székelyföldet, így Hargita, Kovászna és Maros megyének önálló régiót kell alkotnia, és nem szabad szétdarabolni vagy más közigazgatási területekbe olvasztani. A projekt értelmében az ország 16 fejlesztési régióra oszlana. Az ellentétek miatt a kérdés lekerült a napirendről és a döntést is későbbre halasztották.
Jövő héttől az átszervezés ismét a kormánykoalíció napirendjére kerül – mondta kedden a kormányfő, aki ezt a projektet szeretné összekötni a decentralizációs folyamatokkal. Egy két héttel ezelőtti kormányülésen azt kérte, hogy augusztusban minden minisztérium hozzon javaslatokat a közigazgatási feladatoknak a helyi önkormányzatokra való átruházására vonatkozóan. Az USL ellenzéki koalíció azonban úgy gondolja, hogy meg kell őrizni a jelenlegi rendszert. Victor Ponta szociáldemokrata pártelnök korábban bejelentette, hogy népszavazást szándékoznak tartani a témában
(kitekinto.hu, transindex.ro, balkaninsight.com, MNO)
origo.hu
Óriási lehűléssel, szélviharokkal és jégesővel kezdődik a valódi ősz a hétvégén
