Kedden a nyugat-európai értéktőzsdék hétnapi zuhanás után javultak. A kereskedés utolsó percében a londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 2,10 százalékkal, a frankfurti DAX-30 0,26 százalékkal, a párizsi CAC-40 1,99 százalékkal volt a hétfői záró fölött.
A pozitív nyitás után tovább erősödtek az irányadó Wall Street-i tőzsdeindexek, a kereskedés azonban továbbra is volatilis, a befektetői bizonytalanság pedig továbbra is meghatározó. A befektetők mindazonáltal az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő ülésére figyelnek majd, hogy a monetáris tanács Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) milyen véleményt fogalmaz meg az elmúlt napok pénzpiaci zavaráról. Amennyiben a szervezet arra utal, hogy a Fednek még további eszközei állnak rendelkezésére a piacok támogatására, az további árfolyam-emelkedéshez járulhat hozzá.
Megadták magukat a nyomásnak
Noels szerint az államkötvények újbóli felvásárlásának bejelentése azt jelzi, hogy a frankfurti székhelyű intézet „megadta magát a politika világából érkező nyomásnak”. A közgazdász úgy véli, hogy az EKB döntése hosszú távon inflációhoz, instabilitáshoz és bizalmatlansághoz vezet. Lehet, hogy az EKB „levegővételnyi időhöz juttatta a szereplőket rövid távon, de hosszú távon sokkal erőteljesebben térnek majd vissza a problémák” – jövendölte.
Noels szerint mindez ahhoz vezet, hogy a befektetők inkább a frankhoz és a jenhez hasonló valutákra támaszkodnak majd. A közgazdász úgy gondolja, hogy a megfelelő költségvetési átalakítások nélkül az eurózóna csak egy feneketlen zsák, amit semmiféle pénzügyi alappal nem lehet betömni.
A túl sok adósság a probléma
„Nem a spekulátorok okozzák a problémát, hanem a túl sok adós és a túl sok deficites gazdaság.” „Ha nem hozzák meg a megfelelő költségvetési döntéseket, akkor a németek, a hollandok, sőt még a finnek is elpártolhatnak az euróövezettől, mert nem akarják, hogy fizetőeszközük elértéktelenedjen” – magyarázta Noels. Paul N. Goldschmidt pénzügyi tanácsadó a napilap véleményrovatában szintén az egyes kormányokra testálta a felelősséget.
Goldschmidt, aki korábban 10 éven át igazgatta az Európai Bizottság pénzügyi műveleteit Luxembourgban, úgy véli, hogy a hitelminősítők elleni áskálódás helyett a kormányok hitelességét kellene helyreállítani. „Az állampolgárok a konkrét problémák megoldását várják a hatóságoktól, és azt, hogy hagyjanak fel a bűnbakok keresgélésével saját hibáik elleplezésére” – hangoztatta a tanácsadó.
Felelőtlen lépés volna az infláció feladása
Felelőtlen és kontraproduktív lépés volna az inflációs célok feladása és az államadósság-válság kezelése az infláció felpörgetésével – reagáltak kedden tekintélyes német szakértők Kenneth Rogoff, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezető közgazdászának felvetésére, amely szerint a pénzromlás ütemének növekedése megkönnyítheti a kilábalást az adósságválságból.
Rogoff a Libération című francia lapnak elmondta, hogy az európai és az amerikai adósságok csökkentéséhez évekig 4 vagy 6 százalékos inflációra volna szükség. „Lassan elérkezünk ahhoz a ponthoz, amikor a politikai döntéshozók már csak a mérgek közül választhatnak orvosságot a betegség kezelésére” – indokolta javaslatát Kenneth Rogoff, aki jelenleg közgazdaságtan-professzor a Harvard Egyetemen.
Kai Carstensen, a német ifo gazdaságkutató intézet konjunktúrakutatója szerint a „betegség” inflációs „kezelése” a várttal homlokegyenest ellenkező hatással járhat. Az Európai Központi Bank (EKB) függetlenségét már most is kétségbe vonják egyes megfigyelők, ha pedig még az inflációs célt is felemelné az intézmény, akkor csak a bizonytalanság fokozódna.
A megoldás felelőtlen
A kamatok nem csupán az inflációs várakozások növekedése miatt emelkednének, hanem azért is, mert felszökne az államkötvények kockázati felára. „Kamathatás jelentkezne, még mielőtt nekilódulna az infláció, ami tovább drágítaná az államkötvények refinanszírozását”, azaz a lejáró államadósság megújítását – mondta Carstensen. „Szerencsére az EKB mindig is nagyon világosan leszögezte, hogy nem hajlandó ilyen típusú kísérletekre” – tette hozzá az elemző.
Jörg Kramer, a Commerzbank vezető elemzője a Handelsblatt című német üzleti lap online kiadásában megjelent összeállításban elmondta: a hatalmasra nőtt államadósság nyomása miatt elbizonytalanodott a gazdaság, az inflációs várakozások felsrófolása így azzal járhat, hogy a bizalmi válság átterjed a központi bankokra, a Rogoff által ajánlott megoldás ezért felelőtlen és kontraproduktív.
(Fotók: Reuters)
(MTI)
origo.hu
Gázolt az InterCity a Nyugati pályaudvaron
