A viharoktól sújtott júliusban az átlagos évi csapadékmennyiség mintegy ötszöröse zúdult a sivatagi régió néhány területére. A múlt hétvégén lehullott eső és hó elzárta a főútvonalakat és 1800 ember otthonában tett kárt – mondta Vicente Nunez, a belügyminisztérium nemzeti vészhelyzettel foglalkozó hivatalának vezetője. A partmenti Antofogasta település július elején tapasztalta meg az elmúlt négy év legesősebb napját. A mindössze 6,3 milliméternyi csapadék éppen elég volt ahhoz, hogy romba döntse vagy átáztassa az otthonok és üzletek tetejét, amelyek a száraz éghajlat miatt nincsenek felkészülve a minimális esőzésekre sem. A viharok egyméteres havat hagytak a környező hegyeken, amelyek általában hósapkák nélkül vészelik át a júniustól augusztusig tartó chilei telet.
A katonák 400 embert, köztük turistákat mentettek ki a hóforgatagokból és a 80 kilométer per órás erejű szélviharokból. A régió néhány rézbányájában felfüggesztették a munkálatokat a hóesések miatt, míg máshol a száraz medrek váltak sebes folyamokká, csapdába ejtve az átkelőket. Az északi Arica városában az átlagos évi csapadékmennyiség olyan alacsony, hogy ötven évre lenne szükség egy hüvelyknyi (25,4 milliméter) mennyiség eléréshez. Az idén eddig 3,4 milliméternyi csapadék hullott a városra, vagyis majdnem hatszor annyi, mint a 30 évvel ezelőtt megkezdődött mérések óta tapasztalt éves átlag.
„A szakemberek szerint a globális felmelegedés világszerte szélsőséges időjárási viszonyokat eredményez, ám ez az esőzés különösen szokatlan az Atacama-sivatagban, ahol az elmúlt évszázadban csökkent a csapadék mennyisége, és az előrejelzések szerint a sivatagok tovább terjeszkednek és még szárazabbak lesznek” – mondta Juan Quintana, a chilei meteorológiai szolgálat munkatársa, hozzátéve, hogy az idei év heves esőzéseit és havazásait a déli magas nyomású rendszerek okozzák, amelyek szétzilálták az uralkodó széláramlatokat.
Az Atacama-sivatagban normális esetben alig akadnak növények és rovarok, illetve a virágok sem nyílnak ki minden évben. Ám a júliusi esőzések valószínűleg elképesztő változást eredményeznek – mondta Pilar Cereceda, a Chilei Egyetem biogeográfia-professzora. A szakember szerint a szeptembertől novemberig tartó főszezon helyett az idén már augusztus végén szirmot bont a homokdzsungelben élő mintegy 200 virágfajta. Az utazási irodák már most készülnek a januári – Mar del Plata–Copiapo–Lima útvonalon haladó – Dakar-ralira érkező turisták és környezetvédők áradatra, akik saját szemükkel akarják látni, ahogy a mezőny keresztülhajt a friss virághagymákon, amelyek néha éveket várnak a felszín alatt, hogy a következő esőzések után kidughassák fejüket a forró homokból.
(MTI)
origo.hu
Ekkora pofont még nem kapott Magyar Péter, ez bizony a Holdról is látszik
