Előzetes letartóztatásban csaknem ötezren vannak, ők azonban nem számítanak elítéltnek, mert ügyükben még nem döntött jogerősen a bíróság. Az egyes intézetek zsúfoltságát bővítésekkel, valamint az előzetes letartóztatásban lévők más, kevésbé telített börtönökbe történő átszállításával próbálják meg enyhíteni. A telítettség Észak- és Kelet-Magyarországon, a fővárosban és Baranya megyében a legnagyobb.
Az intézetrendszer befogadóképességét három százalékkal bővítették; ez jórészt az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti objektumában található körletrészek, valamint a Fővárosi Bv. Intézet Gyorskocsi utcai objektum újranyitásának köszönhető. A női fogvatartottak száma ezer körüli; ez az összes fogvatartott mintegy hat százaléka. Anya-gyermek körlet az országban egyetlen helyen, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben található, ahol a fogva tartás ideje alatt született gyermekek 6-12 hónapig maradhatnak az anyjuk mellett. Ezt követően a gyerekeket lehetőleg rokonoknál, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekvédelmi intézményrendszerben helyezik el.
Elhelyezés büntetés szerint
A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtási fokozatuknak megfelelően helyezik el az intézetekben. A jogerősen elítélt felnőttek esetén ez fegyház, börtön vagy fogház fokozat lehet, amelyet a bírói ítéletben határoznak meg. Fogházban jelenleg 1300-an, börtönben közel 7800-an, fegyházban pedig mintegy 3200-an töltik büntetésüket. A végrehajtási fokozatok közötti különbözőség leginkább az elítélt életrendjében, az adható kedvezmények mértékében jelentkezik.
A fogház a szabadságvesztés-büntetés legenyhébb végrehajtási fokozata. Fogházban az elítélt rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, külső munkában részt vehet, életrendje csak részben meghatározott, szabadidejét belátása szerint használhatja fel, a büntetés-végrehajtási intézet területén szabadon járhat. Börtönben az elítélt rövid tartamú eltávozása csak kivételesen engedélyezhető, külső munkában ugyancsak kivételesen vehet részt, életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, a büntetés-végrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat.
Fegyházban az elítélt életrendje részleteiben meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll, a büntetés-végrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat. Külső munkában csak kivételes esetben vehet részt. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést jelenleg tizenöten töltenek az intézetekben, külön körletben elhelyezve; a büntetéseket emberölés minősített eseteiért szabták ki.
Növelik az önellátást
Az elítéltek az összes büntetés-végrehajtási intézetben végeznek – az intézetfenntartáshoz, ellátáshoz kapcsolódó – munkát. Termelő tevékenység általában az erre a célra alapított bv. gazdasági társaságoknál folyik. A bv. intézetek mellett 12 gazdasági – nyolc ipari és négy mezőgazdasági – társaság működik, alapfeladatuk a fogvatartottak foglalkoztatásának szervezése és végrehajtása. Az elítéltek eddig csaknem tízezer egyenruhát varrtak a rendőrségnek, a járőrök ma már ebben teljesítenek szolgálatot. A cél az, hogy a jövőben még ennél is nagyobb szerepet kapjanak a büntetés-végrehajtás ellátásában. A kormányváltás idején majdnem nulláról induló önellátási mutatókat jövőre 65 százalékra, 2013-ra pedig a felső határnak számító 80 százalékra kívánja emelni a Belügyminisztérium.
A fogvatartottak legalább havonta fogadhatnak látogatót, és korlátlanul levelezhetnek az intézet által engedélyezett személyekkel. Telefonálni csak az intézet által kijelölt vonalas készülékről lehet, mobiltelefont pedig nem használhatnak. A zárkákban a rabok az oktatás-képzés, a munkavégzés vagy a szakköri foglalkozás után – a napirendnek megfelelően – televíziót is nézhetnek. A fogvatartottak „reintegráció elősegítése céljából” művészeti tevékenységet is folytathatnak, szakkörökön vehetnek részt. A napi egy óra szabad levegőn tartózkodást – tekintet nélkül arra, hogy téli hideg, vagy mint most, kánikula van – az intézetekben biztosítják.
(MTI)
origo.hu
Kiadták a riasztást, jégeső és szélvihar jön
