Legalább egymillió fizikai munkásra, termelőre van szükség

Szükség van az érdekegyeztetésre a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek között a versenyszférában, mert sok közös érdek van, amelyek mentén együtt lehet működni, és közös álláspontot kialakítani – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke kedden Budapesten a „Munkából élnénk!” címmel rendezett nemzetközi konferencián, amelynek középpontjában a készülő új Munka törvénykönyve áll.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közös rendezvényén Demján hangsúlyozta: Magyarországon legalább egymillió fizikai munkásra, termelőre van szükség, ehhez a munkát tisztelni kell, a szakmunkást nem szabad lenézni. Hozzáfűzte ugyanakkor: csak a versenyképes szakmát adó képzéseket lehet támogatni az adófizetők pénzéből.

A VOSZ részéről egyben felajánlotta a szakszervezeteknek, hogy a versenyszféra ügyeiről egyeztessenek, mert – mind mondta – a munkaadók is érdekeltek abban, hogy erős szakszervezetek legyenek. Demján szerint mindenképpen szükség van egy új Munka törvénykönyvére (Mt.), ennek tartalmát azonban egyeztetni kell. Fontosnak nevezte, hogy az új kódexben rögzítsék a szabadság gyűjtésének, valamint a részmunkaidőnek a lehetőségét. Kiemelte: az érdekegyeztetésnek valamilyen formában általánosságban is működnie kell. „Foglalkoztatásba integráló” állami vállalatokat kell létrehozni Magyarországon, mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) nincs elegendő tőkéjük – mondta Demján. Úgy vélekedett, hogy az európai átlagnál nagyobb ütemben kell növelni a termelést, ehhez kell igazítani a hazai foglalkoztatás szerkezetét.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: ahhoz, hogy a vállalkozások eredményesek lehessenek – különösen a mostani bizonytalan gazdasági környezetben – kulcsfontosságú egy új Munka törvénykönyvének a létrehozása. Kifejtette: a jelenlegi Mt. „egyenszabályozást” kényszerít rá a munka világára, a vállalkozások méretétől, működési területétől függetlenül, és elsősorban a nagyüzemi ipari termelésre van kitalálva. A munkahelyek többsége ma már nem ilyen – hangsúlyozta Rolek.

Az Mt.-nek segítenie kell a versenyképesség fejlődését, meg kell teremtenie a differenciált szabályozást, teret kell adnia a helyi megállapodások megkötésének, meg kell szüntetnie a szakszervezet és üzemi tanács indokolatlan kettőségét, és hozzá kell járulnia a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez – emelte ki Rolek. A minisztériumi tervezetet tartalmilag jónak nevezte, és úgy értékelte, hogy az a 21. századra szabja a munkaügyi viszonyokat. Jó kiindulási alap, most azon kell gondolkozni, hogyan lehet egy mindenki számára megfelelő tervezetet kialakítani – mondta.

Rolek szerint az új Mt. tervezete „lényegesen családbarátabb” a jelenleginél, példaként említette, hogy szigorítja a vasárnapi munkavégzés elrendelését, általánossá teszi a vasárnapi pótlékot, emellett kötelezően bevezeti, hogy minden munkáltatónak biztosítania kell a gyermek hároméves koráig az anya részmunkaidős foglalkoztatását. ezenkívül különböző dolgozói csoportoknak – például fogyatékosoknak – pótszabadságot ad.

Hangsúlyozta: a munkáltatók számára nagy változás, hogy a munkaviszonyon kívüli munkavégzési formákra – például beszállítókra – is kiterjesztik a Munka törvénykönyvének egyes intézkedéseit. Megemlítette azt is, hogy 44 napban szeretnék korlátozni a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást a jelenleg 100 nap feletti időszak helyett. Az alelnök is kezdeményezte, hogy a szakszervezetekkel tárgyalják végig a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.

(MTI)