Maga az elnök sem gondolta volna, hogy egy baba mentheti meg + Képek

Dinamikusan előretörő jobboldal kontra pislákoló bal. Nem, ez nem egy közelmúltbeli hazai politikai hangulatjelentés. Franciaországról van szó, mely hasonló cipőben jár, mint hazánk, egy nagy kivételtől eltekintve: a felfelé kúszó szélsőjobbot megállíthatja valami. Jobban mondva valaki: egy ember, aki még meg sem született.<br /><br />

Gabay Balázs
2011. 08. 10. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az évek óta haldokló francia baloldal idén júniusban, egy évvel a választások előtt kiütésszerű vereséget szenvedett, mégpedig egy New York-i szálloda luxuslakosztályában. Strauss-Kahn mindmáig bizonyítatlan bűnös szexkalandja jóval korábban elhozta a bukást, mint arra a gall politikusok zöme számított. A többszereplős elnökválasztási „játékból” tehát az egyik legígéretesebb jelölt kiütötte magát, Francois Hollande, Segolene Royal és Martine Aubry pedig úgy tűnik, jó ideig elpackázik majd egymással. A francia lapok szerint ez a küzdelem semmi máshoz nem vezethet, mint a szükségszerű bukáshoz.



Eközben Marine Le Pen tovább építgetheti a már így is komoly bázisát: a keményvonalas édesapa örökségétől megszabaduló Nemzeti Front vezetője 2011 tavaszára első helyre kormányozta magát a népszerűségi versenyben. Ha most rendeznék az elnökválasztást, a szélsőjobb vezére első helyen masírozna a második fordulóba.

Eddig gyilkosozott, most már a fűre is nemet mond

Időközben a regnáló Nicolas Sarkozy sem tétlenkedett: a tavaly júliusi Grenoble-i beszédként elhíresült megszólalásában az elnök még külföldi származású rendőrgyilkosok állampolgárságának elvételéről és romák kitelepítéséről beszélt (utóbbira a gyakorlatban is sor került) szavazatok millióinak visszahódítása érdekében. Egy évvel később már jóval konzervatívabb álláspontot képvisel: Le Pennel szemben megtartaná az eurót és büntetné a cannabis fogyasztását. A „katonás szuperzsaru” szelleme immár messze szállt, írja a Le Monde. A 2010 márciusában, a regionális választásokon elvesztett szavazatok visszaszerzéséhez viszont még ez is kevés volna, ha nem lenne ott a kezében egy olyan ütőkártya, melynek létezéséről néhány hónapja még maga sem tudott.

187 pelenka

Pal Sarkozy a német Bild újságnak hetekkel ezelőtt megerősítette a hírt, mely szerint az elnöki párnak kisbabája lesz. A leendő nagypapa úgy vélte, hogy a gyermek kislány lesz, méghozzá olyan szép, mint az édesanyja. Carla Bruni édesanyja, Marisa a La Stampának adott hasonló nyilatkozatot, miközben Sarkozy, neje és az egész Elysée-palota mélyen őrizte a nagy titkot. A gyermek születését olyannyira bizalmasan kezelte az elnöki pár, hogy miután egy nizzai újság megörökítette Carla kerekedő pocakját, majd jó pénzért továbbadta a fotókat a Gala pletykalapnak, a felbőszült anya azonnal pert indított. A születő baba a 43 éves Bruni második, Sarkozy negyedik gyermeke lesz, közös utódjuk azonban még nem volt, így az öröm hatványozott.



Nem sokkal azután, hogy a nagy hír napvilágot látott, a Facebookon megalakult egy csoport, melynek egyetlen célja, hogy nevet találjon a legfiatalabb Sarkozynek.

Van, akit ugyanakkor nem hatott meg az elnöki gyermekáldás: az Ontex gyár dolgozói rögvest 187 eldobható pelenkát ajándékoztak Sarkozynek, miután kiderült, hogy ugyanennyi kollégájukra vár elbocsátás a közeljövőben.

Blairnek már bejött

Egyes francia politikai blogok már most biztosak benne, hogy a Sarkozy-baba érkezése nem fogja elhozni az áhított sikert édesapja számára. Mindezt arra alapozzák, hogy, amikor az elnök megkérte felesége kezét, nagyjából 8 ponttal esett a népszerűsége a politikusok listáján. A Le Post ezzel kapcsolatban érdekes összehasonlítást közölt. Tony Blairnek 2000-ben, miniszterelnöksége idején született gyermeke. A baba érkezése néhány hónapig repítette a politikus indexét, majd nagy visszaesés következett. Ugyanakkor David Cameron gyermekének elvesztését követően a jelenlegi miniszterelnök népszerűsége soha nem látott magasságokba emelkedett, melyet azóta sem tudott még csak megközelíteni sem.

Sarko kedveltségi indexe 2011 májusában rekordot döntött – mínuszban. A francia lakosság mindössze húsz százaléka támogatta ekkor az elnök politikáját, ami egyenesen vészjóslónak tűnt egy évvel az elnökválasztást megelőzően. Sokan azonnal ásót ragadtak a sírásáshoz, azonban a bomba jókor robbant: a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Sarkozy népszerűsége évek óta először elindult fölfelé. Sőt az egyik mérés szerint ha holnap tartanák a választást, bizony Sarko söpörné be a legtöbb szavazatot. Talán mondani sem kell, a népszerűségnövekedés néhány héttel azt követően indult meg, hogy Carla Bruni kerek pocakja az újságok címoldalára került.



A Le Figaro hasábjain egyébként Cohn-Bendit már üzent a kis Sarkozy édesapjának: ’68 zöld (botrány)hőse csupán azt kívánja, a büszke papának minél több ideje legyen foglalkozni születendő gyermekével… leginkább a nap huszonnégy órájában.

(Forrás: lefigaro.fr, lemonde.fr, lesoir.be, lepost.fr)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.