Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin Dánia határátkelőket épít német oldalon című cikkében tudósít a két ország közötti határvillongásokról. Dánia néhány hét múlva, augusztus végén, vagy szeptember elején megkezdi a német határon a berendezések kiépítését, amelyeket előre láthatóan decemberben helyeznek üzembe – nyilatkozta Erling Andersen, a dán vámhatóság vezetője kedden. Az ellundi átkelőhely német oldalán a sebesség csökkentésére felhívó elektronikus táblákat és stop fényjelzéseket kívánnak elhelyezni. Ezzel a forgalom sebességét 40-re kell csökkenteni és az ellenőrzés érdekében az A7-es autópályáról leterelhető a forgalom. Két sorompót is terveznek, ezzel a sofőröknek félreérthetetlenül jelzik, hogy az ellenőrző sávba kell sorolniuk – nyilatkozta Andersen. A berendezésekre biztonsági okokból van szükség, érvelt. A dán vámhatóság álláspontja szerint eredetileg nem tervezték a berendezések bevonását a szigorított határellenőrzési rendszerbe, most azonban megteszik ezt a lépést.
Az építési terveket egyeztették a tartományi útépítési társasággal is – nyilatkozta Karl-Heinz Roos, a flensburgi lerakat vezetője. Számos jogi és technikai kérdés tisztázása évekig eltartott. Az pusztán a véletlen műve, hogy a megállapodás gyakorlatba ültetése egy egészen új politikai helyzetben történik majd. A megállapodásban mindkét oldal kifejezetten a schengeni megállapodásra hivatkozik.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív berlini napilap A rendőrség óv a németországi szociális zavargásoktól című cikkében ismerteti az angliai megmozdulások esetleges következményeit. Rainer Wendt, a német rendőrszakszervezet vezetője a heves londoni zavargásokat követően arra figyelmeztet, hogy hasonló események Németországban is elképzelhetők. „Az összecsapások a hatalmas bűnözői energia, az állam megvetése és a társadalmi kirekesztés következménye” – nyilatkozta Wendt a Bild Zeitungnak. Ez a robbanékony elegy Németországban is megtalálható. A szakszervezeti vezető szerint különösen egyes nagyvárosokban, mint p;ld'ul Hamburgban és Berlinben alakulhatnak ki olyan helyzetek, hogy „semmiségekből” hirtelen olyan összeütközések keletkezhetnek, melyeket igen nehezen tud majd a rendőrség ellenőrzése alá vonni. Példaként említette az immár rendszeressé vált május 1-jei zavargásokat. Egyúttal több rendőrt és jobb technikai eszközöket követelt, hogy a rendőrség jobban ellenőrizhesse az internetet és a randalírozók többi kommunikációs eszközét.
Ehrhart Körting (SPD) berlini belügyi szenátor szerint felkészültek a londonihoz hasonló zavargásokra. „Reméljük, hogy nem jutunk ilyen helyzetbe” – nyilatkozta Körting a düsseldorfi Rheinische Postnak. Körting kijelentette, a szövetségi köztársaságban igen nagy a rendőrök száma, ezen felül a tartományok és a szövetségi állam készenléti rendőri egységei kölcsönösen támogatják egymást. Ezért az angliaihoz hasonló esetekben rövid időn belül más tartományokból tudnának rendőri erőket összevonni.
Hans-Peter Friedrich (CSU) belügyminiszter jelenleg nem látja jelét annak, hogy Németországban az angliaihoz hasonló zavargásoktól kellene tartani. A szociális integráció a szövetségi köztársaságban komoly eredményeket tud felmutatni az elmúlt esztendőkben. „Ilyen társadalmi feszültségek, melyek jelenleg Angliában, vagy más európai országban jelentkeztek, nálunk szerencsére nem léteznek.”
Dieter Wiefelspütz, az SPD belügyi szakértője szintén valószínűtlennek tartja a nagy-britanniaihoz hasonló zavargásokat. „Nekünk jobb a szegényeknek kidolgozott szociális ellátórendszerünk és nincsenek olyan elszegényedett negyedeink, mint Nagy-Britanniában” – nyilatkozta Wiefelspütz a Bild Zeitungnak. Ennek ellenére a szocialista politikus szerint nem szabad a szociális megmozdulások veszélyét lebecsülni.
origo.hu
Köd, eső és fagyos reggelek - ezt tartogatja az időjárás a napokban
