Óriási vita kerekedhet Palesztina elismerése körül

A palesztin állam ENSZ-tagságának kérdése lesz az egyik vezető téma az uniós külügyminiszterek péntek–szombati kötetlen találkozóján a lengyelországi Sopotban – derül ki a találkozóra szóló meghívólevélből, amelyet Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője küldött a tagországok képviselőinek.

„Meg akarjuk vitatni a közel-keleti békefolyamat helyzetét, és végig akarjuk gondolni, milyen fejlemények várhatók az ENSZ-közgyűlés hetében” – olvasható a levélben. Diplomáciai források szerint az EU-országok jelenleg megosztottak abban a kérdésben, hogy támogassák-e a palesztin állam teljes jogú ENSZ-tagságának megadását, amire szeptember 20-án előterjesztés várható az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország – az arab világhoz fűződő viszonyának javítása érdekében – állítólag hajlik arra, hogy elismerésben részesítse a palesztin államiságot, miközben az izraeli–palesztin megbékélési tárgyalások megfeneklettek. Ellene van viszont ennek többek közt Németország – mondták diplomaták.

Úgy tudni, hogy az összes ENSZ-tagállamot megjelenítő közgyűlésben jelentős többsége van a palesztin állam ENSZ-felvételének. Az Egyesült Államok azonban jelezte, hogy a Biztonsági Tanácsban (BT) meg fogja vétózni a palesztin ENSZ-tagságot. Egyelőre nem világos, hogy az előterjesztendő javaslat tartalma olyan lesz-e, amely megkerülhetővé teszi a BT állásfoglalását.

Az EU külügyminisztereinek sopoti informális találkozóján a palesztin kérdés mellett szó lesz Szíriáról is, ahol a rezsim a jelek szerint továbbra is brutális kegyetlenséggel lép fel a belső tiltakozókkal szemben. Az uniós országok a múlt héten kiterjesztették a vagyonbefagyasztási, illetve vízumtilalmi szankciók érvényét további olyan jogi, illetve természetes személyekre, amelyek/akik a damaszkuszi elnyomó hatalom támaszainak tekinthetők. A tagállamok képviselői hétfőn abban is megállapodtak, hogy olajembargót rendelnek el Szíriával szemben. A kormányok végleges állásfoglalása erről a sopoti informális találkozóig esedékes.

Líbiával kapcsolatban ugyanakkor egyebek közt az a kérdés van napirenden, hogy mikor oldják fel az immár bukott Kadhafi-rezsim támaszainak külföldön fellelhető, befagyasztott bankszámláit. Sürgős teendő emellett Líbiában a humanitárius támogatás eljuttatása a rászorulóknak, valamint annak megakadályozása, hogy lincselési hullám formáját öltse az országon végigsöprő népharag.

Bizonyára szót ejtenek Sopotban a nyugat-balkáni fejleményekről is. A szerbek lakta Észak-Koszovóban továbbra is pattanásig feszült a helyzet. Angela Merkel német kancellár a minap Belgrád értésére adta, hogy a szerbek csak akkor számíthatnak az EU-tagjelölti státus elnyerésére, ha tudomásul veszik Koszovó függetlenségét. Borisz Tadics szerb elnök azonban úgy reagált, hogy ha a Nyugat a „vagy az EU-tagság, vagy Koszovó” alternatíváját állítja a szerbek elé, akkor Szerbia inkább letesz a gyors EU-csatlakozásról. Sopotban diplomaták szerint valamelyest világosabbá válhat, vajon a német álláspont az unió egészének véleményét tükrözi-e.

Az uniós külügyminiszterek ugyancsak megvitatják a Kínához, illetve Oroszországhoz fűződő viszonyt, ami az október 17–18-i EU-csúcs egyik témája lesz.

(MTI)